1958. január 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
72
azás helyzet alakulnak ki, hogy azok a házingatlanok, amelyeknek tulajdonosai nem egyenesági rokonok (pl. testvérek) vagy egymásnak nem rokonai, a tulajdonosok részére visszaadhatok lennének, a családtagok közös tulajdonában állé ingatlanok pedig nem. Ilyen megkülönböztetés az egyenlő elbánás elvét sértené és dolgozó kisembereket érintene méltánytalanul. A törvényerejű rendelet egyik határozott rendelkezése továbbá az,hogy vissza kell adni a több személy osztatlan közös tulajdonában álló házingatlan tulajdoni hányadát (házrészt) is, ha az legfeljebb hat lakószobának felel meg. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtásánál közömbös az, hogy a tulajdoni hányad mekkora házingatlanban áll fenn. A mentesítést nem lehet korlátozni pl.: csak a 12 lakószobásnál kisebb házingatlanokban fennálló házrészekre. A házrészek mentésitésénok ilyen korlátozása esetén a résztulajdonosok hátrányosabb helyzetbe kerülnének, mint azok, akiknek önálló házingatlanuk van. Egy házingatlan tulajdonhányada rendszerint csak kisebb, (2-3 szobás) lakást jelent. A dolgozó kisemberek körében elégedetlenséget váltana ki, ha a rendelet egyeseknek lehetővé tenné, hogy értékes, önálló villájukat visszakapják, a résztulajdonoaoknak pedig megtiltaná, hogy kevésbé értékes,2-3 szobás lakásnak megfelelő tulajdonrészüket visszakapják csak azért, mert az nagyobb bérházban van. A visszajuttatható ingatlanok számát és mértékét tehát a szabályozástól eltérő módon megállapítani nem lőhet. A tulajdonos és a bérló viszonya A lakástulajdonosok és a bérlők jogait’és kötelességeit a lakásügyi rendelőtök szabályozzák. Ezek rendelkezései a mentesített lakóház (lakás) tulajdonosára és bérlőjére is vonatkoznak. Pusztán a tulajdonos- változás miatt tehát felmondással élni, vagy lakbért felemelni nem lőhet. Az általános lakásügyi rendelkezések al-pján is csak akkor mondhat fel az uj háztulajdonos a bérlőnek, ha a felmondásra alapos oka van. Alapos ok az, ha a bérlő nem fizet lakbért, rongálja az ingatlant,meggátolja a tatarozást, vagy összeférhetetlen magatartást tanusit.Az ca- litett okok esetében i3 csak akkor lehet a bérleti viszonyt megszüntetni, ha a tulajdonos megfelelő cserelakást biztosit a bérlő részéro, il : I _ . \ \ . .. «t- ........
