1958. január 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

128

A harmadik javaslatommal kapcsolatban az a kérdésem, hogy lehetaéges-e, hogy felvessünk egy olyan szempontot a kérelme­zők előtt, hogy a kerület hamarabb elbírálja az ügyet, ha tataroz- tatni akarja a házat. Azt hiszem, hogy ez nem lényegtéLen szempont. Surama-summárum: azt szeretném javasolni, hogy csinál­junk egy olyan reális, legalább egy érdeket ta gyorsan kielégítő munkatervet, amely a közvéleményt megnyugtató, gyors, látható ered­ményt hozna, legalább egy-egy kerületben. Mert ha az egész város területéről fogunk tárgyalni kéthetenként 5o ügyet, végeredményben türelmetlenség fog mutatkozni, bármennyire próbáljuk is gyorsítani az ügyek tárgyalását. Kisfalvi: Hátulról kezdve: Dezséry elvtárs felszólalását nem tartom mindenben célravezetőnek. Ne munkaterveken dolgozzunk, hanem magukon az aktákon. A Pártnak és a Kormánynak az volt a célja a rendelettel és a kiegészítő rendelettel, hogy minél előbb liquidálja ezt a kérdést. A nemzeti vagyon megmentéséről van szó. Pusztul a nemzeti vagyon, ha huzzuk az időt. Inkább legyen ösz­tönös a szelektálási rendszer. Egy aktából két-három perc alatt el tudom intézni egy kisembernek az ügyét és a bonyolultabb eseteken töröm a fejemet, illetőleg utasítom el őket. Hogy mit kell elutasí­tani, arra nézve ma már - azt lehet mondani - zsinórmérték van rész­ben a rendeletben, részben a kiegészítésben, részben a Párt irány- mutatásában. Egyéni mérlegelésnek itt nincs helye*. A törvényessé­get kell képviselni és a Párt iránymutatását követni. Nem lehetsé­ges az, hogy pl. nem adom vissza egy kismebernek kétszobás házát, mert az főútvonalon van. Nincs olyasmi, hogy a főútvonalon van, vagy bérházban, mint ahogy a Párt is rámutat helyesén és törvényesen. Kétharmadrészt nem adok vissza, mert akkor bérház jellege van; ilyen tarthatatlan, álideológiai felfogás ma már nem lehetséges. n %-i i i- 41 ­X _ ............. . mr:____ . ..

Next

/
Thumbnails
Contents