1957. november 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

36

I- 2 ­szoros értelemben vett szakmai tevékenységen kivül úgyszólván min­den egyéb kiegészítő vállalati tevékenységet kivont r. vállalatokból. Ezen túlmenően a vállalatok műszaki és gazdasági vezetése, fejlesz­tése, termelő tevékenységük kialakítása és szükségképpeni befolyá­solása terén is egyre erőteljesebben jelentkezett a központi irá­nyítás szükségessége. Ennek eredményeképpen az Egyesülés tevékenysége nem korlátozódik kizárólag az elvi irányításra, hanem a szakma döntő kérdéseiben vállalati központi funkciók ellátására kell, hogy kiterjedjen. Az Egyesülés egész munkaterületét felölelő, a részletkérdésekre is kiterjedően lefolytatott vizsgálat ezt a centralizálást minden szem­pontból indokoltnak találta. Ugyanakkor azonban feltárta azokat az ellentmondásokat és nehézségeket is, amelyek az ES.-konstrukció, illetve a vállalatok jogi önállósága következtében az egószsógos fejlődés útjában állnak. Az Egyesülést éveken keresztül ogészsógos profilirozáci törekvés vezette.A tiszta profilok kialakítása azonban, som telephelyek át- oaoportositásávnl, sem vállalatok összevonásával vagy adminisztrativ intézkedésekkel nem volt megvalósítható. Részben ennek következaé- nyeképan súlyos problémát okoz a vállalatoknál az egységes bérezés magvalósítása. Az- Egyesülés n vállalatok önállóságát érintő, ilyon tormószetü operatív intézkedés jogosságának hiányában, nem képos a jolontkoző bérfeszültségük levezetésére. A vállalatok önállóságukra hivatkozva egymástól eltérően intézked­ik. Munkájuk összehangolását osak értekezletek sorozatán keresztül kísérelheti mog az Egyesülés, legtöbb esetben csekély eredménnyel, A vállalatok műszaki és gazdasági irányítását végző dolgozók saját szűk torülotükro korlátozva látják és végzik feladataikat, a főváros egészére kiterjedő iparág fejlődésénolc perspektívája nélkül. Az eb­ből adódó nehézségek elsősorban a pénzügyi és beruházási kérdésekkel kapcsolatosak. Abban az általános gazdasági konatrukciéban, amely a vállalatok önállóságát fokozottabban előtérbe helyezi és ezt az értékosökkonéci leirás, a beruház .j és felujitás, a vállalatié jlosz- tési alap, a nyor-ség-elosztás stb, terén érvényesíti, ezok a ne­hézségek a jövőben még fokozódnak. Az ES. konstrukció jelentős ügyviteli többletmunkát orodményoz, a- moly a kifojozetton üzemi tevékenységet folytató, do jogi önállósá­got élvező vállalatok külön könyvelésén tulmonően, a pénzügyi elszá­molások torén is jelentkezik, elsősorban a három segédvállalattal ^ és magával a központtal szemben. I • 3b ' j ...........■ ■ i " i i .................................................................................. X • «... ’-mm fe _ . ______ _ mr__________,__________

Next

/
Thumbnails
Contents