1957. október 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

97

i- 18 meghívásoknak, beszélgetéseknek is milyen kevés eredménye volt. Ha igy viszonyulnak a tanácstagok a tanácstagi beszámolóhoz, illetve annak az előkészítéséhez, akkor nyilván a beszámoló érdemi részéhez sem fognak lényegesen jobban viszonyulni és többet tenni. Ez valóban arra késztett bennünket,

Hogy a Végrehajtébizottság minden segítséget adjon meg és kér♦

jen segítséget az MSZMP, frakciótól és a Népfront-tél is, hogy a három szerv azután együttesen beszélgessen el az elvtársakkal - mint ahogy rongrácz elvtárs mondotta - és intézzen kérdéseket ezekhez az elvtársakhoz.

Vágvölgyi elvtárs a iY kerülettel kapcsolatban szólalt fel. Ott volt három elvtárs Fái Boris elvtársnő vezetésével, akik amellett foglaltak állást, hogy ők szomszédos választókerületek lóvén, közösen tartsanak egy tanácstagi beszámolót, ahol felszólalnának mindhárman a tanácstagi

*

jj

beszámoló keretében. Ezzel elvileg egyet ért enÜbf túlságosan nem lehet, nem is helyes, erről Fái elvtársnővel külön beszéltem és ő be is látta álláspontomat. Azt mondta azonban, hogy most már mégis igy próbálják meg, de ez nem xjpecedens és nem fogják a jövőben igy oeinálni.

Festa elvtárs nem a tanácstagi beszámolókhoz, hanem elsősorban a jelölőgyülésekhez szélt. A jelölőgyüléaek- nól már a beindításkor - de a tanácstagi beszámolóknál is - éppen úgy jelentkezett ez a helyiBég-probléma, mint a korábbi években. Az ellenforradalmi események és sok egyéb dolog, amelyek más területen történtek, igy az önkényes foglalások •tb. megnehezítették a helyiség-probléma megoldását, kevesebb

az alkalmas helyiség, az iskolákban három műszakos tanítás

« *

folyik, esti oktatások vannak, tehát sokkal nehezebb ma objektíve a helyiség-probléma, mint a korábbi években.

I

X