1957. augusztus 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

123

az idő alatt az iró mással nem tud foglalkozni. Az irók rend­szerint még fizetés-nélküli szabadságra is mennek ilyenkor. Hogyan lehet tehát valakit erre megkérni, ha semmiféle anyagi lehetőséget nem adunk rá. A Petőfi és Jókai Szinháznál az a helyzet, hogy azt az összeget, amely irói előleg cimén a költ­ségvetésben szerepel, a múlt szezonban a szinház az utolsó krajcárig elköltötte, de a szinház dramaturgiáján darab nem vár előadásra, teljesen uj darabokkal kell kezdeni a szinház- nak, úgy hogy amikor most Írókkal tárgyalok, ég az arcom, . zavarban vagyok, nem tudok előleget adni. A Filmgyárban pl. bevezették az egyetlen helyes módszert, hogy a szinopszis benyújtása után már adunk valamit, amennyiben az jó, az első felvonás elkészülte után megint fizetünk és igy tovább. Nem akarom firtatni, hogyan történt az, hogy a színháznak most egyetlen-krajcárja sincs előlegekre. Valószínűleg úgy képzel­ték, hogy a szezon végén bemutatott darabok majd még az évad elején szerepelnek a szinház műsorán, de*ezekkel a darabokkal sem művészileg, sem politikailag nem értek egyet, anyagi eró sincs bennük, úgy hogy nem is érdemes ezeket műsoron tartani, a közönség nem jönne be, tehát a szinház ráfizetne. Feltétlenül szükségünk van egy komolyabb összege. A darabok műsorra tűzé­séhez is kevés az a pénz, amely erre az évadra maradt. Sajnos a színházaknál az a fonák helyzet van, hogy bár mindenki tudja, hogy a színházt évad szeptemberben kezdődik, mégis a költ ség- vetés januártól, december végéig szól. Ez egy rossz gyakorlat, amelyet nem hagyunk abba. Ha azonban igy van és az évad köz- ben cserélik a színházak vezetőit, egyszerűen nem tudunk fele­lősséget vállalni, mert a költségvetéshez nem is szólhattunk / hozzá, ott sem voltunk, nem értünk egyet vele, másképp képzel­jük a műsortervet és annak más az anyagi feltétele. Hoztam ide­_ M3> ___________ » j/'.-mm ■ . i- 2o ­X _ ^ . . . «* __ .

Next

/
Thumbnails
Contents