1957. augusztus 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

121

munkát akarjuk megbénítani, hanem éppen ellenkezőleg, segíteni.

Ami pedig a tartalmi és a formai kérdéseket illeti, mi minden egyes leirt szavunkat védelmezzük. A kísérletezés szabadsága nem arra vonatkozik, hogy valaki fasiszta témát Írjon, hanem arra, hogy egy konstruktív, haladó témát olyan formába öntsön, amilyenbe neki t|tszik. A végletekig kiélezve azt mondhatom, hogy a mi szinpadunkon nem fogunk bemutatni olyan témát, amely megpróbálja az exisztencializmust népszerűsíteni, erre nem kaphat szabadságot nálunk egy szerző, nem népszerűsíthet olyasmit, ami népi demokratikus rendünk fejlődését akadályozza. Ez ellen minden erőnkkel harcolnánk.' Abban, hogy a darabok haladóak legyenek nem ismerünk tréfát, hogy azonban mi haladd, azt nem mereven, ostobán, szűk látókörűen nézzük. El tudjuk képzelni, hogy a haladás gondolatát is különböző szinten lehet kifejezni. Az én ideálom a szocialista-realizmus, de örömmel tudok üdvözölni olyan irót is, akinek nem ideálja a szocialista-realizmus, aki nem is akar szocialista-realista módón alkotni, de realista, de haladó módSh, konstruktívan nyúl hozzá a kérdésekhez. Bizonyos kérdésekben messzemenően megadjuk a kísérletezés szabadságát, tartalmi kérdésekben nem ismerünk tréfát, formai kérdésekben azonban a végletekig szabadságot adunk. Ezt az álláspontunkat az igen tisztelt előttem szólott Végrehajtóbizottsági taggal szemben nyugodt lélekkel fenntartjuk. Bennünket meg lehet győzni színvonalas vitával anélkül is, hogy valaki egyszerűen hebehurgyáknak nevez bennünket, amely kifejezést egyébként nagyon illő tisztelettel visszautasítunk, mert ha ebben a szövegezésben volt hebehurgyaság, akkor volt az elvtárs felszólalásában is.

Dezséri t Ezek után kénytelen vagyok hoz- zászélni. Amit az elvtára*t a. 2./ pontra nézve válaszul elmondott,

i

a - 18 - _