1957. augusztus 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
2
' í í Budapest Főváros Tanácsa Végr ehaj t ó bi z ot t s ág ár ak b V. kereskedelmi osztálya. Tárgys Jelentés a magánkereskedők működéséről 7 • valamint az 1957 - évi 17 P 3zámu tvr,. végrehaj t ásáréi0 Megtárgyalva és a jelentéssel egyetért: Iá/ Fővárosi Tanács Kereskedülmi Állandó Bizottsága 2o/ Belkereskedelmi Minisztérium Igazg?tá3i-F"osztálya 3./ Kiskereskedők Országos Szabadszervezote* Tisztelt Végrehajtóbizottsági * • • Budapesten 1956, julius 1.-én 4,116 kiskereskedő működött. Bzek zöme utcai áru3 /794/, zöldség- gyümölcs kere3kod* /l,325/f hasz-, náltcikk kereskedő /474/, dohány árus /762/, vidéki vásározó /243/ volt. A kiskereskedők visszaszorításának időszakában további működésüket szociális és az állami, valamint a szövetkezeti kereskedelmet kiegészítő, a lakósság ellátását megjavító szempontból engedélyeztük. Az Elnöki Tanác3 1957. március hónapban megjelent 17. számú törvényerejű rendclete a lakóss g ellátásának előmozdítása érdekében - azokban a szakmákban és azokon a területeken, ahol a mrgánkczdemé- nyezés az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát megfelelően kiegészíti és ahol az a helyi árualapok fokozott feltárását a me- zőgazdasági termények és termékek felvásárlását elősegíti - lehetővé tette ujabb magánkereske lői iparigazolványok kiadását. A Belkereskedelmi Minisztérium a főváros területén a magán- kereskedők összlétszámát maximálisan 6„300-ban állapította mog é3 a kizárólag vidéki vásározásra jogo3itó iparigazolványok kiadásom további 4oo keretet biztosított. A kerületi tanácsok vb. kereskedelmi | osztályai a rendelet megjelenése óta 1,299 iparigazolványt adtak ki, tehát a kereskedők jelenlegi 3záma 5,415. Fel nem használt keretek száma 1,185. A magánkezdeményezés bizonyos mérvű kiszélesítését részben ellátási /a kötelező beszolgáltatás megszüntetése után nem láttuk biz- Y tositottnak az állami szervek zöldség- gyümölcs, takarmány- termény, stb. felvásárlását/, másrészt a külső kerületek üzlethálózatának megjavítása /mogánépitkozések, helyiségek felkutatása/, végül de nem utol- 3ó sorban szociális kérdések megoldása szempontjából tartottuk indokoltnak. A racionalizál áo során elbocsátásra kerül* megbízható emberek részére megélhetési lehetőség biztosítása, a piacokon évek óta hallgatólagosan megtűrt, engedély nélkül működő, idős személyek, rokkantak tevékenységének legalizálása, akik mint szociális gondozottak az állam terhét növelték volna. / ■ ' ■ ■ — ..... ... * v :-.xp ► mr
