1957. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
15
; 'mmm '■ 'w‘"' t s * " mogsp P I [ i i } I .. ... f. ... 11.70 Ft, ns öcsznunkasoké pedig 9,o5 Ft, Növeli a bérköltséget, hogy la sz- .'-.munkásokat az engedélyezettnél magasabb átlagbérbe sorolták és részütcre 5o /-kai pétiokolt bért fizetnek a b,■ rendo ósok és a túlórák után, ugyanakkor kisebb üzemekben szakmunkásokkal végeztetik, külön# meghatározott díjazásért a kemeuoofütést, aaenlcoeár kihúzást, berakást és'begyújtást is. Minthogy a vállalat részéről konkrét intézkedés meg nem történt a teljesítményi bérezés bevezetésére, a kedvezőfclen^költségalakulás miatt a részére megállapított alaprontnbilitáu elérése a II. negyedévben sem látszik biztosítottnak. A III. kor.és a XVIII-XIX. kor. Sütőipari _yáld..zlatok non gazdaságos muicSciesenek'YYTűrvTzYgnla'ta "során Elcgalfá^iCTuít nyert, hogy a III. kér. vállalat már áttért a teljesitménybérezésre, rúg a XVIII-XIX.kér. vállalat u.n. félnegoldásos bérezési rendszert vezetett be, ahol időbért fizetnek ugyan, de meghatározzák, hogy egy bizonyos idő alatt mennyit kell termelni. A sütőipari vállalatok bérezési rendszerének felülvizsgálására, bérügyi intézkedések meg nem engedett módon való alkalmazásával kapcsolatos felelősség kórddősónek megállapítására, valamint megfelelő szocialista bérezési forma kialakítására és bevezetésére javaslatot terjesztek a Végrehajtóbizottság elé. '•-Fővárosi sütőipari Szállító és Karbantartó Vállalat I. negyedévi e- reánőíiyYeniTásat az "'áXialáhosHberrohcTezosen TélTHT az okgstn, hogy a gépkocsivezetők és munkások munkaidejének rendezése következtében emelni’ kellett a létszámot, A létszámemelkedés egyidejűleg növelte a munkaru-’ ha Ó3 védőruha juttatással járó költségeket. A kedvezőtlen költségalakuláshoz hozzájárult még r.z is, n gy a negyedév során a vállalat 2o9 ezer forint szigorított r.Ilásponz'o fizetett ki. A teljesítmény-bérrendszer újbóli bevezetése után a vállalat gazdálkodása fokozatosan javult. A Fővárosi Ásvány és Szikvigíüzem „ I.r.. gyed évi mérlegbeszámolóban kXEuTalo-ft vesz1ésog*é“3^T~eTér~*‘forint volt. A vállalati gazdálkodás fő jellemzőjo, hogy az engedélyezett 15 •% helyeit ténylegesen 3o /-os béremelést hajtottak végre. A kisegítő ...unkások bérét az engedélyezett 12 /-al szemben 26.4 /-kai emeltek, A vállalat költségeit nagyi:' 'tökben növeli nz igén; bevett idegen fuvar, amit az erősen leromlott állapotban lévő saját kocsipark tesz szükségessé. A veszteséges működéshez az üvegtörés emelkedésen fölül hozzájárul a kapacitás-kihasználatlanság, '’ulnmint a gépok elavultsága, mely emeli a vizselejtet. A vizsgálat meg • <. .lazítása szerint a vállalat gazdálkodása a II. negyedévben további romlást mutat. Ez a tény feltétlenül szükségessé teszi a vállalat gazdálkodásának teljes felülvizsgálását, szocialista bérezési rendszer bevezetését. Egyidejűleg rié:v "Ini kell a vállalat által fizetett forgalmi adó kulcsát, továbbá az eiav it szállítóeszközök és gépek felújítására, illetve pótlására nagyobbösszegü beruházási hitel biztosításáról kell gondoskodni. A FővárosigJ :ggyárté cs Értékesítő Vállalat 1954. évtől veszteségesen mulcő’dTlc. íifnÚék oYá'ÜTünYSen a”,‘'Hel"vt'eVén'”armőgállnpitá.3. A termelt jég értékesítése n lakosság felé 16 F /q, míg az állami szektor részére 13.70 Ft/n egységáron történik. Ez az ármegállapítás még 195o., illetve 1952. évből származik, s azóta ármódosításra nem került sor. A veszteséges működés megszüntetésének döntő előfeltétele az arak rendezése. A vállalat mar többísben nyújtott be ármódosítás! kérelmet, Így legutóbb 1955. december havában, melyre 1957.^junius 3-án az Országos Árhi- vatáltól olyértomü leírat érkezett, hogy ármódosítás! kérelmét a vállalat augusztus hó folyamán újból nyújtsa be. A vállalat költségszintjét A5 X
