1957. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
8
—• ■ I é i II* fiz_. mellékpjrt^. v A ve s c ■te aé&e 3 .vá 1 la la tok v íz agále.ti eredménye szaki gazgatási szervi ............ Toopőr'Cositasban, Ipari osztály, ABudapesti Állami Fodrászat I. negyedévi mérlegbeszámolójában 343 ezer forint’ veszTese’get’ ozámoYt el. A veszteséges működést döntően a bevezetett uj bérezési rendszer idézte elő. Az ellenforradalmi események u- tán a vállalat vezetősége a fodrásszövetkezeteknél alkalmazott bérezési rendszert vezette be, melynek lényege, hogy az árbevétel meghatározott százalékát fizetik ki munkabér cimén a dui^ozóknak. Bár a felsőbb szervek szóbeli utón hozzájárulásukat adták a bérezési rendszer bovog zetéuéhez, végleges jóváhagyás mind a mai napig nőm történt meg. A bérrendezésen túlmenően a vállalat költségszintjót kedvezőtlenül befolyásolja az ipari tanulók részére fenntartott tanműhely költsége, moly évenként mintegy 4oo ezer forintot tesz ki. Kedvezőtlenül befolyásolja még a vállalati orodmény alakulásét az a körülmény is, hogy a szövetkezeti szektor részére megállapított 8 ‘/-os forgalmi adóval szemben a vállalat 2o /-os forgalmi adót fizet. Ennek ellenére a dolgozók fokozatosan emelkedő tcrvtultcljc3itéso következtében a vállalat működése javulást mutat. A jóváhagyott 3.5 /-03 alnprentnbilitássnl szemben a vállalat április hónapban már 8.7 /-os nyereséget ért ol és előreláthatóan nyeresége éves átlagban is oléri az 5-6 /-ot. An.Fővárosi Műszerkészítő és Jav:', o Vállalat megalapítása óta veszteségesen TrnU-M'iYf XVáYIhYvT 'föTncTá.a ugyanis gyógyult tüdőbetegek foglalkoztatása. Erre való tekintettel a dolgozók megállapított munkaidője napi 6 óra, molyéit 8 órai munkának megfelelő bért kapnak. Az cmia.. jelentkező negyedévi 12o ezer forint bortübblct, valamint 1957. április 1-től az egészséges dolgozóknak fizetendő 2o /-os veszélyességi pótlék n költségszint alakulását kedvezőtlenné tette. A bázisidőszak adatai alapján 1957. II-IV. negyedévi időszakra a vállalat részére 14 /-os vosztoségtéritési igény került megállapításra. A Pénzügyminisztérium által engedélyezett 4 ‘/>~oo forgalmi adómérséklés, valamint a Forotömogcikkgyártól telephellyel együtt átvett gycrmekbiciklik gyártása követkéztóben a vállalat április én május hónapokban már minimális nyereséget ért ol. Ezek a körülmények, továbbá az 1957. évre tervezett uj ci! kok gyártása n vállalat eredményes működését biztosítja, A Fővárosi_j.'?üvészi Kézműves Vállalat gazdálkodása állandó veszteséget mutat, "rocly TTÖnTőon az” Ipari 'YnnűTélc képzésével függ össze. A vállalat feladatát képezi ugyanis, hogy a kihalófülbon lévő kézműves művészi szalmák utánpótlásáról gondoskodjon. A szerződtetett ipari tanulókat művészi színvonalon működő mestereknél helyezi]: el, akik ipari tanulóa\ ként havi^3oo.- Ft. díjazásban részesülne/. Egyidejűleg az ipari tanulókat n részükre előirt juttatásokban reszcsitik. A vállalat jelenleg 14 szakmában 95 ipari tanuló képzősének terhét viseli. Ennek a gyakorlatnak komoly hiányossága, hogy z ipari tanulókat a tanulóidő után - 3 szalma kivételével - a vállalat foglalkoztatni nem tudja és .így a befektetett költségek később sem térülnek .>g. Az igy fölmerülő költségekhez I,negyedévben 22o ezer forintot tettek ki. Minthogy az ipari tanulóképzés, különösön n művészi kézműipari szalmában, nem vállalati feladat, ezért annak rendezésére javaslatot terjesztők a Végrehajtó- bizottság elő. A vállalat 1957. április 1-dvol uj vezetőséget kapott, melynél: eredményeként a vállalat gazdálkodása is megjavult. A további kedvező fejlődést gátolja, hogy a vállalat megfelelő helyiségekkel nem rendelkezik. Ez akadályozza a poxccllái festés, mübutor és az ipari koüzomek tonnolcscnek emelkedését. Komoly mennyiségű exportrendelése van a vállalatnak pordellá.nfootésro, melynek teljesítését akadályozza a helyisoghiány» ^ iw* _ mr
