1957. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
! ••• 2 — | ** szükségessé vált részükre..a tervmutatók egészen szűk körét tartalmazó irányszámok megállapítása. A termeléssel összefüggő január havi korlátozott lehetőségek figyelembevételével elkészített laza tervjavaslatok - kereskedelem kivételével - jóváhagyásra nem kerültök, Így a mérlegbeszámolók összesítése csak tényszámokat tartalmaz és az értékelésnél viszonyítási alapként az előző év azonos időszakának tényszámait /1956.1.negyedév./ lehetett figyelembo venni. A vállalati gazdálkodást jellemző legfontosabb termelékenységi és munkaügyi mutatók alakulását az alábbi táblázat szemlélteti. Egy főre eső havi netté Egy főre eső havi mun.... termelési érték kabér 1956*. I. 1957.1. Index 1956.1, 1957.1. Index n.é. n.é. CÁ nné> n.é. # Ipari-.szolgáltató Ft* Ft* Ft* Ft* és közlekedési vállalatok 3.931 3.763 95.7 949 1.166 122,9 Kereskedelem 19.3o5 21.698 112.4 996 1.184 118.9 Tanács összesen: 8.o35 8.523 le6.1 962 1.171 121.7 A termelékenységi és munkaügyi menték alakulása a szocialista gazdálkodás jellemzőivel ellentétesen, a tanácsi vállalatoknál is kedvezőtlen volt, mert a béremeléseket nem követte a termelékenység megfelelő titemü növekedése. Fenti táblázat szerint az \ főre eső havi munkabér indexe nemcsak hogy nagyobb mértékben emelkedett a termelékenységnél, hanem az ipari-, szolgáltató- és közlekedési vállalatok termelékenysége a bázisidőszakkal szemben 4.3 ?6-os romlást mutat. A termelékenységi mutató kedvezőtlen alakulásához döntően hozzájárult, hogy a vállalati gazdálkodás és a dolgozók munkafegyelme az ellenforradalmi események következtében mogrcndült. A vállalatok I. negyedévi gazdálkodását általában az a törekvés jellemezte, mely a termelés ujbőli megszervezésére, majd annak foltozására irányult. Egyes vállalatok termelését - különösen január-február hónapban - akadályozta az anyag- és energia hiány, továbbá a meglazult munkafegyelem, A közlekedés hiánya ml tt ebben az időszakban több dolgozó maradt el munkahelyétől, sokan külföldre távoztak. Hasonló nehézségek akadályozták a kereskedelmi vállalatok munkáját. Zavart okozott a bank és a posta rövid nyitvatartási ideje, előfordultak a pénzkezelés torén szabálytalanságok és bűncselekmények, felelős állást betöltő dolgozók disszidáltak, az adminisztráció lemaradt. A megsérült és megsemmisült üzletek, továbbá az áruellátás hiányossága miatt a gazdálkodás komoly nehézségekbe ütközött. A gazdasági élet rendjének helyreállítása a IV. If L '
