1957. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
128
ide terjeszteni ezt u kérdést, mert sajnos, itt további halasztásról van szó, mert akármilyen kiváló művészek pályáztak eddig Lenin elv- turs szobrának megalkotására, sajnos, az eredmény nem volt kielégitő. Bizonyára ebben szerepet játszott az a bizonytalanság is,hogy hol álljon a szobor. Nagyon befolyásolja a művészeket az, hogy nem tudják, vájjon egy aránylag kisebb térte, vagy egy óriási térte* va® pedig j^wüu»x«x?jt«gxxit3cuMy a Duna szintjéhez viszonyítva alacsonyabb fekvésű területre, illetőleg egy hegyre kerül-e a szobor, milyen a rálátás, mi van mögötte, vájjon fák-e, természetes terep-e, vagy pedig épületek. Mindezek a tényezők befolyásolják tehát a szobor-pályázat, eredményességét. Ezért tényleg elsőrendű kérdés volna, hogy a párt és a kormány nyilatkozzék ebben a tekintetben. A musik kérdés, amit Csikeszné elvtársnő vetett fel, rendkivül érdekes volna. Azzal a martír—emlékművel, amelyet a Kerepesi-utra tervezünk, az a helyzet, hogy 1955-ben indítottuk el a pályázatot, amelyen 27 szobrászművész vett részt és amelyen igen szép alkotások voltak. Pongráoz elvtárs emlékszik rá, végignéztük az összes emlékműveket,... Elnök: Főképen épitészeti szempontból voltak sikeresek. P e a t a: Ezek mauzóleumazerü emlékművek volnának, ezért az épitészeti rész Í3 nagyon fontos, az ujabb pályaművek elkészültek mar, meg lehet őket tekinteni. Ha pénzt tudunk rá előteremteni, akkor ezt hamarabb fel lehet llitani, mint a Köztársaság- téri emlékművet, amelyre most van kiirfa a pályázat. A pályázatot azonban kiirtuk, az megjelent n sajtóban és az összes érdekeltek megkapták. Ebbeh a kérdésben ez a helyzet. Éppen ezért itt olyan álláspontra kellene jutni, hogy egyöntetűen elhatározzuk, hogy mit javasolunk a pártnak és a kormánynak. Szőnyi elvtárs válaszolt Pongrácz elvtársnak arra a ÁZ3 I- 8 - j ft
