1957. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
131
I- 54 -55 - j ft t A másik kérdés, a szabálysértési eljárás kérdése. Szerintem Götz elvtársékkal közösen meg kellene vizsgálni, hogy a helyszíni bírságolást milyen jellegű cselekményekre lehet kiterjeszteni. A szabálysértési eljárás: bizonyítási jellegű folyamat, ami eléggé elhúzza az ügyek elintézését. Azt kell tehát megvizsgálnunk, hogy a rendőri szervek milyen mértékben gyakorolhatnák a helyszíni bírságolást tisztasági vonatkozásban. A szocialista szektor tekintetében már nyilvánvalóban a szabálysértési eljárás az indokolt. De olyan esetekben, amikor látható és bizonyítható* hibgy a cselekményt ki követte el, a helyszíni bírságolás kiterjeszthető volna és igy csökkenteni lehetne a tanácsoknál a szabálysértési ügyek számát. Az is helyes volna természetesen, hogy a szabálysértési előadók kiemeljék az ilyen jellegű feljelentéseket és soronkivül, gyorsan határozzanak bennük. Pillanatnyilag eléggé túlterheltek a szabálysértési előadók. De gyorsítani fogjuk az ilyen feljelentések elbírálását. % H a r r e r : Négy témakörben játszódik le az egész köztisztasági probléma. Az első témakör a köztisztasági szervezet munkája. Ezen a téren viszonylag a legjobban állunk, noha sokminden kell még. A második témakör a házfelügyelői témakör. Koncentrálnunk kell akcióinkat 1-2 nagyon fontos területre, mert„ különben negyedévenként egyszer elmondhatjuk ezeket a dolgokat és konstatálhatjuk hatástalanságot annak, amit elmondottunk. AJ , .-tm /