1957. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

131

I- 54 -55 - j ft t A másik kérdés, a szabálysértési eljárás kérdése. Szerintem Götz elvtársékkal közösen meg kellene vizsgálni, hogy a helyszíni bírságolást milyen jellegű cselekményekre lehet kiterjeszteni. A szabálysértési eljárás: bizonyítási jellegű folyamat, ami eléggé elhúzza az ügyek elintézését. Azt kell te­hát megvizsgálnunk, hogy a rendőri szervek milyen mértékben gya­korolhatnák a helyszíni bírságolást tisztasági vonatkozásban. A szocialista szektor tekintetében már nyilván­valóban a szabálysértési eljárás az indokolt. De olyan esetek­ben, amikor látható és bizonyítható* hibgy a cselekményt ki kö­vette el, a helyszíni bírságolás kiterjeszthető volna és igy csökkenteni lehetne a tanácsoknál a szabálysértési ügyek számát. Az is helyes volna természetesen, hogy a szabálysértési előadók kiemeljék az ilyen jellegű feljelentéseket és soronkivül, gyor­san határozzanak bennük. Pillanatnyilag eléggé túlterheltek a szabálysértési előadók. De gyorsítani fogjuk az ilyen feljelen­tések elbírálását. % H a r r e r : Négy témakörben játszódik le az egész köztisztasági probléma. Az első témakör a köztisztasági szervezet munkája. Ezen a téren viszonylag a legjobban állunk, noha sokminden kell még. A második témakör a házfelügyelői témakör. Koncent­rálnunk kell akcióinkat 1-2 nagyon fontos területre, mert„ külön­ben negyedévenként egyszer elmondhatjuk ezeket a dolgokat és konstatálhatjuk hatástalanságot annak, amit elmondottunk. AJ , .-tm /

Next

/
Thumbnails
Contents