1957. április 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

35

A Népművelési osztály vállalatai közül a Mozgóképüzeni Vállalatnál a torvteljesités lemaradása 52.4 /. * nagymérvű lemaradást az okozza, ho, a rendkívüli események során hét noziépülct súlyosan megsérült, köztük a kát legnagyobb bcfogadéképrssfgü Cnrvin éo a Vörös Csillag mozik. A közbiztonság szempontjából elrendelt kijárási tilalom következtében a mozik eleinte kot előadást tartottak éo előadásaik számát csak fokozat' oan tudták növelni. A két műszakos mozik azonban méf, a IV.negyedév vágón sem tudták a teljes olőadásszánot elérni. A népművelési vállalatok eves torvteljc3itéoe is kedvezőtlen, mert a IV.negyedévi lemaradást az I.-III.negyedévi túlteljesítéssel sem tudták ellensúlyozni. A költség- szint kedvezőtlen alakulása miatt a vállalatok mind a IV.negyedévi, mii podig az éves mérlegüket veszteséggel zártak.

AzÉpitési Igazgatóság vállalat' inak munkáját a rendkívüli események minden más iparágnál súlyosabban akadályozták. Az építőiparban mcgálln* pitott kiemelt órabérek és a munkások zömének akarata ell .nerc ic,coak vontatottan indult meg a munka. Az Építésügyi Kormánybizottsággal törte megállapodás alapján a tanácsi vállalatok főleg a mellékútvonalakon végeztek helyreállítási munkálatokat. A munkák tervszerű olosztását éo mc kezdését nehezítette a* a körülmény, hogy ae É.M.vidéki vállalatai terv 3Zerütlenül sokszor önkényesen foglalták el a munkahelyeket, kiszoritvs onnan a már felvonult tanácsi vállalatokat. Helytelen volt, hogy ezeket az önkényeskedéseket tanácsi szervek utólag legalizálták, üz építőipar nagyarányú tervteljeeitcsi lemaradásához nagymértékben hozzájárult a te melékenység csökkenése. Az időbérezésre való áttérés csaknem felére cső kentette a munkaintenzitástA munkahelyeken tárolt anyagokban keletkezett károk, valamint a termelés nélkül kifizetett bérek következtében a IV.negyedév tényleges önköltsége közel 7o %-kal magasabb volt a tervezc nél.A rendkivül! események a vállalatok álló- és forgóeszközeiben nagy károkat okoztak. At építőipari vállalatok 1 nillió forintot kitevő álló eszköz kárainak legnagyobb részét 885 ezer forintot a főútvonalakon vég zett helyreállításoknál tönkrement állványzatok teszik ki. A forgóeszkö kárból 2.1 millió forint a munkahelyeken tönkrement, vagy elhurcolt any gokból, 1.5 millió forint a munkahelyekről eltűnt szerszámokból tevődik össze. Feltűnően sok a dolgozók részére kiadott fogyészorszámokban bekö vetkezett kár.A IV.negyedévi lemaradás niatt az építőipar öt vállalat k vételével éves tervét sem teljesített©. Bár a vállalatok az I.-III.nogy évben általában magas nyereséget értek d, 1956.éves eredménytervét egye dűl a VIII.ker.Tatarozó Vállalat teljesítette.

0

i- 2 -