1957. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

88

■

.. .i, é

I

ft - 4 a legkülönbözőbb ős sokszor egészen ellentétes véleményeket kaptunk ugyanazokra a kérdésekre. Megpróbáltuk ennek magyarázatát megkeresni.

Az egyik magyarázat az lehet, hogy Nagy-Budapest kialakítása és az as-elltti idők még nea múltak el nyomtalanul.

A volt megyei városoknak olyan önállóságuk volt, amelyhez foghatét ma nem lehetne megvalósítani. Mégis benne él a volt aegyel városok egy részében, különösen Újpestben és Budafokban as a vágy, hogy a régihez haaoalé Önállósággal rendelkezzenek. Ugyanakkor a kerületi elöljáróságoknak semmiféle önállóságuk nea volt, gasdaságl ügykörük pedig egyáltalán nen volt. lagy-Mudapeet megalakítása után a kerületi elöljáróságok egy sor olyan jogkört kaptak, amelyek addig nen voltak meg nekik, a megyei városok önállósága vlesont kétségtelsnül csökkent.

Bs as ellentét most is érsshető és ssért arra ssetlCLe Írói iAyVV

__

retnéa kérni a YB-ot, hogy röviden iemertSBERf* IY. kerületi YB-nak ezzel kaposolatos álláspontját. A IY. kerület már a al anyagunk összeállítása előtt YB-ülésen ée Tanáoe-üléeen is foglalkozott eszel a kérdéssel. Csak a javaelatokat ismertetném.

As egyik javaslat, amelyet tettek az, hogy a Fővárosi Tanáes-tagokat a kerületi tanácstagok közül delegálják, a kerületi tanácsok választása alapján. Úgy érti ezt a IY. kerület, hegy szükségtelen, hogy minden budapesti lakosnak két tanácstagja legyem egy kerületi ée egy fővárosi, mint ahogyan most van. Azt javasolják, hogy csak kerületi tanácstagok legyenek, a fővárosi tanáostagok pedig a kerületi tanácstagekbél tevődjenek össze a lakosság arányszáma alapján* Ilyen javaslat egyébként már másutt is felmerült ée ha uj fővárosi törvéay meghozatalára kerül sor, eszel a kérdéssel kétségtelenül foglalkozni kell.

28

0 <* *** .mg