1957. február 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
51
l Milyen lesz az ifjúságunk, ha igy engedjük mérgezni? Kovács elv- társ célzott arra, hogy még mindig vannak fontos posztokon olyanok, akikhez nem nyúltunk. Nem tudom, hogy a Végrehajtóhizottságnak menynyire van ehhez ereje, - de meg kell mondanom, hogy nem lehet soká engedni, hogy a minisztériumokból megzavarják még a becsületes embereket is. Vannak pedagógusok, akik különben rendesen, becsületesen dolgoznának, de megzavarják őket azok a rendeletek, amelyek kijönnek a minisztériumokból, de azután visszavonják azokat, Ezt nem szabad engedni. . Bizony, velünk szemben sem voltak türelmesek 23-a után. Nem vagyok annak a hive, hogy: "lámpavasra" - de mindenesetre sokkal gyorsabban kellene az ilyen kérdéseket megoldani, mert lehetetlen az a helyzet, amely az ifjúság vonalán kialakult. Meg kell mondanom, hogy tovább mérgezik a fiatalokat, mert olyan helyzetet teremtenek, hogy ilyen cinkosságok jönnek létre: én sen mondom meg, te sem mondod meg, - és föntről olyan rendeletek jönnek, amelyek zavarják a pedagógusok munkáját. Viszont ahol dolgozni akartak, tanítani akartak, és ahol az osztályfőnökök kézben tartották az osztályukat, ott nem voltak ilyen problémák, de nem mindenütt elég erősek az igazgatók, és nem is akartak fellépni. Azt is meg kell mondanom, hogy a minisztériumnak sokkal határozottabbnak kellene lennie, megfelelő intézkedéseket kellene kiadnia, és bátran hozzá kellene nyúlni ahhoz, hogy a minisztériumból eltávolitsák az oda nem való embereket. Azt is meg kell mondanom, hogy egyes iskolák igazgatói közvetlenül is felveszik a kapcsolatot a minisztériummal, ha valamilyen problémájuk van. Abban a gimnáziumban, ahol én voltam, az igazgató arra hivatkozott, hogy neki volt problémája, - és ha neki problémája van, akkor azonnal a minisztériumhoz fordul. így sem lehet eljárni, mert ezzel megkerülik az oktatási osztályt, és az U __________ 4 - 16 -
