1956. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

36

’*' í A központi szakosztályok óa a fővárosi tanács VB alá tartozó közép- irányit ó szervek /trösztök, irodák, stb./ által végzett ellenőrzések minőségileg megfelelők voltak* A felkészülés a múlthoz képest nagyobb alapossággal történt, a r evizori program összeállítás a javult, a vizs­gálatok mélyrehatóbbak voltak, Sok kívánnivalót hagyjak azonban hátra a kerületi szakosztályok ál­tal végzett ellenőrzések. Amint arról fentebb cmlitós törtónt, a ke­rületi s zakosztályoknál areviziót olyan dolgozók végzik, akikelső- sorban rrtés f eladat okát látnak el. Ez megjátszik az ellenőrzés i munka minőségén is. Ehhez járul az is, hogy ezeknek a g azdasági előadóknak jórósze nem rendelkezik megfelelő szakmai f elkészültsóggol azé lloiőr­zések megtartására. Ez egyben oka az aránylag nagy számszerű lemara­dásnak is. Varrnak olyan kerületi intézmények, ahol egyáltalán nem vo] még ellenőrzés. Főképpen olyan kisebb intézmények ezek, ahol nem u.n, dokumentális, hanem a felügyeleti jogkörből eredő gazdálkodási e llen- Őrzóst kellene tartani /bölcsődék, napköziotthonok, stb./. Podig ép­pen az ilyen helyeken nem rendelkeznek a gazdasági vezetők mogfololő szakképzettséggel, gyakran változtatják beosztásukat. A vizsgálato­kat ott tartották mog tervszerűen, ahol a kerületi pénzügyi osztályok főkönyvelőségei a vizsgálatokhoz megfelelő segítséget nyújtottak, vagy sok esetben vállalták a szakigazgatási s zervek helyett az ellen­őrzési kötelezettség teljesítését, III, Az ellenőrzések legfontosabb mogállapitásai. Az ellenőrzések feltárták, hogy a kerületek az 1955. éviköH s&votés összeállításakor a bevételi f on 'sok felmérés 6t nem végezték elég körültekintően, mert sok olyan bevétel folyt be a költségvetési óv folyamán, amit egyáltalán nem terveztek be. A betervezetteknél viszont a tervezés laza volt, amit alátánaszt az a tény, hogy a legtöbb kerü­let a bevételi előirányzatát túlteljesítette. Lazának mutatkozott a bevételi tervezés még az 1956. évben is, különösen a Város- és Község­gazdálkodás és a Piacok cimen /lakbérek,juttatott telkek, telekbórlc tek, stb,/, valamint a kulturális ágazatban /Általános iskolai napkü- ziotthonok és Óvodák cimen/. A kulturális ágazatban előforduló laza tervezés oka az, hogy az 1956. évi bevételei: megtervezésénél nem az elmúlt évi bevételi tényszámokit vették-alapul, hanem az engedélyezett étkezési létszámot. Ezzel szemben az iskolák és óvodák túlnyomórészt az engedélyezett létszámot erősen meghaladó számú gyermeket ótlsztet- nak, aminek természetesen mind a kiadások, mind ab evételek terén fo­rintkihatása van. Általános hibr.ként jelentkezett a kerületekben, hogy a tételes ny il- vántartást igénylő bevételekről segédkönyvet a fennálló rondolkezé- s okkal ellentétben nem fektettek f el. így a b évé telek előírás a nem történt meg, ezért a befolyt bevételek helyességét e llonőrizni nem is lehetett, A legtöbb kerületbe1, az előbb omlitett mulasztás miatt a zárószámadásban kimutatott követelések összege nem fedi a valósá­got, Ez a megállapítás különösen a juttatott t elkek utáni t ér itcsi dijakra, a gondozási dijakra, az anyatoj órtékositéséből származó bevételekre és az 1953, évi kórházi ápolási dij hátralékokra vonat­kozik, Általános hiba az is, hogy a bevételi hátralékok behajtását a kerületek nem szorgalmazták kollően,pl. az obadót, az állami-gondo­zásba v ott gyormekok utánigondozési dijakat,stb.

Next

/
Thumbnails
Contents