1956. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

149

. ¥ j

Nem tudom, nem kellene-e megkérni a Statisztikai

Hivatalt, hogy mérje fel országosan, hány panaezlevél érkezett a

%

különböző hivatalokhoz, hatóságokhoz, mennyi napirt jelentett ez, hány ember idejét foglalta el és mi jött ki belőle. Házi elvtárs annakidején olyan lelkesen magyarázta a Parlamentben ezt a. törvény- javaslatot, hogy valóban azt hitte az ember, hogy a boldogsághoz most már csak es hiányzott és most már körülbelül teljes lesz a boldogság.Most azután itt állunk és nem tudunk mit csinálni.Pontos persze, hogy valamit jól adminisztráljunk, a. lény"g azonban mégis csak az, hogyan lesznek elintézve az "gyek a jó adminisztráció által. Na és hogyan 1 síinek elintézve?

Bartos: Úgy, hogy 700 lakással többet osztunk el, mint ahány van.

Elnök: Ne hozzon most döntést a VB. Nem az'rt,

mintha a bizottság rossz munkát végzett volna. Azt hiszem, hogy

túl is megy ez a bizottságon. Azt javasolom, hogy ez a bizottság, amely okos emberekből áll, mélyrehatóbban vizsgálja a kérdést,

Csak tüneti kezelés volna azt mondani, hogy oszlassuk fel a. Panaszirodát. Akkor hozzánk is garmadával jönnének. Jönnek is! Akinek a hasa fáj, ir egy levelit és törvény értelmében kötelesek vagyunk foglalkozni vele. Valami eredménynek persze ki kellene jönni abból, hogy osztályozzuk a panaszokat, hogy tehát mennyi a lakás- kérés, stb.-és a sajtó is segíthetne bennünket. lehetne igy döbbenteni az illetékeseket arra, hogyha ennyi a lakás-kérés, akkor ez azt jelenti, hogy a lakás-probléma megnőtt. Vagy ha ennyi a KIK-panasz, akkor több felújítás, több pénz kell. Ha ugyanis a meglévő pénzből, nem X-nek, hanem Y-ttinak csinálunk mog va"amit,akkor a probléma nem változott, lényegében megmaradt. Merjük tehát megtenni azt az észrevételt, hogy nem jó, ahogyan most van. Nem segítünk vele senkin, ellenben hatalmas terheket zúdítunk az ap- .... parátusVa. Kijön egy bürokrata ellenőr és megnézi, hogy hány el-