1956. május 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
133
i-64hogy nem tudtuk feldolgozni azok'-'t a bejelentéseket, amelyeket a szakig.szervek, a Panaszirodától függetlenül tartanak nyilván.Számukat a VB-nek meg tudtuk volna adni ugyan, de nincs feldolgozva, hogy honnan érkeztek, hogyan intézték el őket érdemileg, vagy hogyan utasították el. Döbrenteiné elvtársnó szerint legalább 8 napi késést jelentene, ha az iktatás, a nyilvántartás a Panaszirodához kerülne. Szerintem nem jelentene 8 napi késést. Két, legfeljebb három nap av latt továbbítanánk. Inkább az a baj, ho y a bejelentések a szervektől érkeznek későn, nem három napon belül. A ^ádictól például sokszor 6-8 héttel később kapjuk mog a bejelentést, mint ahogyan a fél megírta, igy természetesen nem lehet biztosítani a 30 napi határidőt a válasz megadására, SÍ n ö le: Ki kiván a jelentéshez hozzászólni? ^ Baranyai: Én nem kaptam egy kérdésemre választ. Azt kérdeztem ugyanis, hogy a határozatok elfogadása esetén megjavul-e a panaszok intézése azokon az osztályokon, amelyeket a jelentés u y aposztrofál, hogy ott nem megy jól a panaszügyek intézése? Esek a határozati javaslatok elegendők arra, hogy ezután pedig minden rendben legyen? Gáti Jenő: A határozati javaslatok elfogádása természetesen nem old meg minden kérdést. Úgy gondoljuk azonban,hogy fi először a Panasziroda munkáját kell megjavítani és azután a szakigazgatási szervek munkájút javítjuk meg. Termés1etesen csak kezdő lépésről van zó, mert két év alatt nem alakult ki megfelel" munka- módszer és ez érezteti hatását. Radnóti: ^isztelt Végrehajtóbizottság! Az 1954.évi tó.törvény 1.bekezdésében' kimondja, hogy bürokráciamentes, lelkiisme- retes ügyintézést kell megvalósítani, v Csak ezt az egy mondatot ragadom ki a törvényből, és ebből a mondatból indulok ki, .ért végeredményben azzal a kérdéssel AU ’MStíttaag » mm**#-