1956. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

5

I

4-2fi

fűtés céljaira hasznosítható. Ugyanez vonatkozik az ipari melegvizekre is. A hulledólrgőzt vagy közvetlen fűtésre használ juk fel, vegy vizet melegítünk vele és est juttatjuk a lakossághoz,

V

Az elavult kondenzációs erőmüvek átalakításával mind fűtés, mind podig melegvizssolgdltotás céljaira távhőenergia szolgáltatást lehet létosi- teni’ éo ezzel egyben oz elevvlt erőtelepek is gazdaságosabban dolgoznak,

k 42° C-on aluli hőfokú forrásvizek már fűtésre nem alkalmasak, mert e / fűtőberendezések túl nagy méreteket kívánnak, ezzel szemben melegvíz* szolgáltatásra még jól felhasználhatók.

ozénmogtolcaritás szempontjából a jellemző adatok közül kiemel jük,hogy egy négytagú -coaléd évi fürdővíz melegítésére /tlcözponti fűtésű kazánnal:/ 7oo kg, szénre ven szükség, úti egyszeri fürdés mellett. Ugyanekkor egy kétszobás lakás évi fűtőanyag szükséglete 3,ooo kg, szénnek felel mog.

fi

A mclegvizszolgáltatás fontosság szempontjából a füt's után következik, de aa emelkedő kulturális és szociális igények mellett egyre fokozottabban jut előtérbe, különösen hazánkban, amely távnelegvizssolgáltatási területen a fejlődésben viszonylag elmaradt,

A felsorolt felhasználási módok egyes helyeken külön formában, másutt keverve jelentkeznek ós éppen ezért a jelenleg működő, a most épülő és a tervezés alatt álló berendezésekről időrendi sorrendben, fogunk beszámolni,

4 . rt

Jelenleg működő berendezések.

•

A termálforrások felesleges vízmennyiségének hasznosítását a Fővárosi Fűtéstechnikai Gazdasági Iroda kezdte meg, Első lépésként 1951-ben megépült a városligeti Széchenyi I,sz. forrás 74 0 C. vizének ho-sznositá- sáre az országban-ás első közműjellegű raolegvizszolgáltató 1,5 km, hosszú távvezeték, lielogvizszolgáltotással és részben fűtéssel látja el

./« '

rt

^ i

> **»»* '-.mi*