1956. február 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
2
Az elemzéshez és értékeléshez meg kell határoznunk, hogy milyen mértékű, összetételű és színvonalú hálózat szükséges a vizsgált terüle- / ten-és ahhoz kell mérnüik a különféle időpontokban a hálízatd helyzetet. A hálózattal való ellá;ottság kérdésében éles határvonalat kell vonnunk a lakosság mindennapos szükségleteit kielégítő, valamint azon üzletek között, melyek tartós, nagvobbértékü és ritkábban keresett áruféleségeket hoznak forgalomba, Az utóbbi kategóriába tafctozó cikkek árusítása kevesebb üzletet igényel és elhelyezésük központi, nagyforgalinú helyen indokolt. Megfe- lelő kihasználtságuk osak ilyen helyen biztosítható, Idetartoznak a- / zok az áruféleségek, melyeket jellegüknél fogva országosan is osak egy-két üzletben Szükséges árusítani /pl. zongora, különleges bútorok stb,/, valamint ólyan^spociális és szorosan szakosított üzletek, melyek gazdaságos működése a főváros fő üzleti vonalain indokolt /nylonüzlet, selyem szaküzlet, márkás porcellánüzlet stb./. A ruházati és egyéb iparcikk áruféleségek szinte.'teljes skáláját a külső városrészek üzleti központjaiban is szükséges árusítani. Teljesen más a helyzet a mindennapi cikkek árusításánál. Ennél a ka-- tegóriánál a főváros egész területén szinte azonosak a követelmények, A jó ellátás érdekébon-.meghatározott üzlet és eladóhely kapacitást kell biztosítani az ellátandók számától függően. Még a napicikkeknél is bizonyos mértékig számolni kell azzal, hogy a belső kerületek forgalmas útvonalain - az átmenőforgalom miatt - nagyobb kapacitásra van szükség. Az átmenőforgalom kismértékben vidékiekből, nagyobb mértékben a város központjában dolgozó külterületi lakósokból adódik. Ez utóbbiak száma a külterületi hálózat áruellátásának színvonalától, az üzletek nvitvatartasi idejétől, a külterületi üzletek számától és sűrűségétől függ* Különbséget kell tenni az üzletsürüség tekintetében is, a külső és belső városrészek között /azonos kapacitás mellett is/. A belső területek sürü és magas beépítése, nagyobb lalcsürüsége miatt a lakosság számától függő eladóhelyi kapacitás egymáshoz közcleső és több eladóhelyes üzletben kell hogy megjelenjék. Ennek következtében viszonylag nagyobb kényelmet lehet biztosítania vásárlóknak, Ezeken a helyeken általában pl. az élelmiszerüzletek egymástól való távolsága 15o-2oo méter, t ; A külső kerületekben a ritka és alacsony beépítettség a kisebb laksürüség miatt pl, az élelmiszer hálózat kapacitása több, kevesebb eladóhelyes és természetszerűleg egymástól távolabb eső üzletben kell hogy jelentkezzék. A fővárosi hálózat egészét, tekintve a külső és belső kerületek, között bizonyos kapacitásbeli és színvonalbeli különbségeket találunk. Ezt a különbséget a városépítési adottságok, az ellátási követelmények, a vásárlások körében kialakult hagyományok és nem utolsó sorban a gazdaságossági kérdések indokolják,- Nem vonatkozik ez a napioikkeket for- galombahozó üzletekre, ^ I- 2 -
