1956. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
44
J \- 2 Vesé oi ni.üúv’ ••• „ ..... "a ív;. a hé szelőitek >i zok-t r. sav rokü, nelytók k ’rátt ~zarm .ztak, hogy „z /Jy-ya építtetők a b„ruh ázisi öseZegelcből a~ zonos időpontokban több objektum építkezését k.,zdtélc /íog*. .# .változatlan építőipari kapacitás következtében igy ogyos építkezések azért huzdótak ol, mert ogy-egy objektum kivitelezésére kövesebb munkaerő jutott. Ez az általános népgazdasági jelenség a tanácsi építőiparban a tatarozásoknál és abban a formában jclonikczott, hogy az ingatlankezelő vállalatok a II. félévbon megválósülő tatarozások pénzügyi fedezetének jelentős hányadát már az I.félévben hasonló célokra felhasználták. A hatósági szerződésekben lekötött és a II. félévbon teljesítendő tatarozási munkákra tehát nőm m-radt elég hitelfedezet. Az építőipari vállalatok a felsza- / badult termelőkapacitásukat utólag más irányban lokötötték. A hitclfo- / dezot hiánya azonban az ogyos, már megkezdett tatarozási munkák ée a folmorült pótmunkák elvégzését gátolta. Az ópitővállalatok politikai megfontolások alapján mintegy 3 millió ft. órtékbon özeket a munkálatokat elvégezték. A döntőbizottság azonban onnok ellenére ecm helyeselheti, hogy a felújítások pénzügyi elszámolását a fclok a tárgyév folyamán nőm bonyolíthatták le, A Lakásgazdálkodási Igazgatóság fokozottabb ellenőrzése ezeket a nohezsegokot elháríthatta volna, sőt az ingatlanke- zolő vállalatoknak a kötbérigények kötelező érvényesítésénél ea a kivitelezési szerződések nyilvántartásánál mutatkozó lazaságait is felszámolhatta volna. Az erro szükséges létszám azonban nőm állott rendelkezésre. Az építkezésoknok fontos olőfeltet elő a műszaki tervek időbon történő ^ biztosítása. Tanácsi irányitósz .rveinlc s..m tudták sikerrel biztosítani; hogy a műszaki tervek r. kivitelezéskor rendelkezésre álljanak. Ennek nemcsak az az oka, hogy a beruházók csak közvetlenül a kivitelezés végrehajtása előtt rendelték mog a szükséges tervdokumentációkat, hanem az is, hogy az irodák túlterheltségük, vagy foleslugus adat- boszorzósek következt/bon későn készítették el azokat. ^ tervdokumentációk boszerzásét ezért népgazdaságunk a jövőben a távlhti tervek alapján eszközli, s Végreh jtébizottságunk is az 1957«évi műszaki terveknek már 1956. novemberéig történt beszerzésére tett mogfelölő intézkedésüket, Ezek a célkitűzésok azonban a tervdokumentációk másik, ennél jelentősebb hiányosságát, a torjcdclnoseégot és a komplikáltságot nem szüntetik meg. Műszaki terveink még ma is oly részletesek ós annyira kon/Ilkáit le,ho^y bármely csekély gondatlanság, vagy pontossági eltérés komoly kivitelezési zavarokhoz vezethet. A típustervek szclosebbkörü alkalmaz ás.a sokt segiteno ezen a helyzeten és1 a tervezőirodák tultorhütsOgőt ie csök- k^nthetné, 4.A helyi iparban mée nem forrtak ki a helyes tervezési módszerek. A köny- nyuipori tárca tervei következetesen módosításra szorulnak, s oz az ok-” annak, hogy az ogyos vállalatok t orvköt cl ezott sógoikot csak a tárgy- negyed folyamán, vagy az ezt megelőző utolsó napokban ismerik meg. A szállítási szerződésokot som tudják igy időbon megkötni. Az egyes vállalatok emellett sokszor olyan termelési"feladatokat vállaltak, melyeket . ’ egyáltalán non, vagy csalt magas költséggel tudtak teljesíteni. A tröszt sei.i figyelt fel kellő időben nz ilyen tornclési feladatokat tartalmazó szállítási szerződésekre, s ezért fordult ölő, hogy egyes cikkek termelését még kötbér fiz.téso árán is kénytelen volt leállítani. A trösztök működésének egy másik hiányossága, hogy r. közvetlenül vállalt szállítási kötolezettségek nollott a vállalatok pénzügyi körülményeit sem eléggé ismerik. Kövotkozik oz abbéi, hogy ogycs vállalatoktól épen olyan terme- / lési f„ládátokat vontak cl, melyek a vállalatok pénzügyi nehézségein * «#**»#•» I
