1956. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
91
4 - 32 - * % Mi jött ki a vitából? Az, hogy van egy politikai kérdés, vanegy városrendezési és van e gy művészeti kérdés. Ezt a három témát kell elintézni éa e témák képviselői közismertek. Milyen fórumokkal kell tárgyalni? Van Politikai Bizottság, van minisztérium, van VB és Tanács. Egyetértek Pongráoz elvtárssal abban, hogy ezt a kérdést a tanácsülés elé kell vinni. Illetőleg kétféleképpen lehet a tanácsülés elé menni: az igen fontos szobrok ügyében egyedileg,vagy csoportosan. Marad a zsiiri kérdése. A zsűrinek körülhatárolt szerepe van. Nem dönthet sem politikai, sem városrendezési kérdésben. Nem dönthet elvileg sem: a zsűrinek a konkrét terveket kell megbírálnia, A Politikai Bizottságnak az a hivatása, hogy megmondja, tata hogy kiket kivan megörökitetni. Ez t.i. elsőrendűen politikai kér- v dés. Ide tartozik továbbá , hogy akik t megörökitetni kiván, milyen arányokban és esetleg milyen miliőben kívánja megörökitetni. Csatlakozom Rostás elvtárshoz. Hozhatunk határozatot arra, ho_y elnökünk véglegesen tisztázza ezt a kérdéat hatásköri és pénzügyi vonatkozásban . Kern rendezkedhetünk be arra, hogy egy utalványozó szerv legyünk, ahová letegyék a pénz"tazért, hogy úgy tűnjék, mintha adnának Budapestnek, de közben nem Budapest rendelkezik a pénzzel. Felvetődött az ankét kérdése, Szerintem csak egy olyan ankét lehet eredményes, amelynek konkrét kérdéseket tesznek fel. Különben szétmegy, szétfolyik az ankét, és nem kapunk választ arra, amire kellene. Az ankét véleményt nyilváníthat az elhelyezésről. Politikailag nem nyilváníthat véleményt, mert az nem feladata. Ha- í tározottan, világosan fel kell tenni a kérdést az ankétnak, és szorítani kell arra, hogy a feltett kérdésekre adjon választ, "ekünk ugyanis válasz kell ahhoz, hogy határozatokat hozhassunk. Összefoglalva tehát az elmondottakat: az qgyik a I
