1955. augusztus 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
132
i 3 - 21 Nem megfelelő volt a sebész-főorvos és hosszú ideig meditáltunk, ho.y más beosztásba kellene helyezni éc egy másik orvost a helyére tenni. Végülis egy uj igazgató került az intéz t előre,aki bátrabban fogott a kérdéshez és rövidesen jelentkeztek ie az eredmények. Mi ebből a tanulság? Az, hogy alaposabban meg kell vizsgálni ezeket az exponált helyeket és megfelelően segiteni azokon a bajokon, amelyeken szervezéssel lehet segiteni. | ffgiwcalffx•. xxaa*,yiwmAwfr Tattix'g’rtAigiWrá.c- fvinri ;» aa KtofrittU iu aattoicgÁXStWk Eg.y másik kérdés, amellyel foglalkozni szeretnék, a fiatal orvosok kérdése. Miután sikerült 125-130 táppénz-napr: leszorítani hetenként a körzeti orvosok munkájábana számokat, most mégis megál- lapitijQtió, hogy több egészen fiatal orvost kaptunk körzeti orvosnak. Márpedig a körzeti orvosok kissé távolabb vannak attól, hogy közvetlen felügyelet al; pján dolgozzanak. Mi ennek a következménye? Az, hogy nem tudnak helyes birálatot alkalmazni. Nagyon helyes volna, ha arra törekednénk, hogy az Egyetemről most kikerült fiatal orvosok I ne körzetekbe menjenek, mert nemcsak a táppénzjogosultság megállapiI táoában lehetnek bajok, hanem a dolgozók egészségügyi védelmének megfelelő kialakításában is. A fiatal orvosoknak előbb kétségkívül oda kell menniük, ahol felügyelet mellett dolgozhatnak és a gyakorlatot megszerezhetik. Egy körzeti orvosnak viszont egészen önállóan | kell dolgoznia. Nagyon helyes volna tehat, hogyha az egészségügyi osztály megfelelően megoldaná ezt a kérdést, ha kell, harc utján is. ' Bolt: Bimonovits miniszterhelyettes elvtáre elnézést t kér és kimenti magát, amiért a meghívásnak nem tudott eleget tenr.i. Vidékre kellett mennie. Mielőtt Vikol elvtárs beszámolójához hozzászólnék, két | részletkérdéssel szeretnék foglalkozni, amelyet itt az ülésen vetettek fel. Az e^yik a tbc.-sek táppénzének, a másik a sebészeti tán[ r fo tt 17
