1955. július 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
16
i-4Igen lényeg.;3 ogyszerüritós történt a. tervezés terén "z által, hegy a minisztérium az eddiginél lényegesen kevesebb mutatót h?..<z:y jóvá."miért is műt- tók részletesebb meghatározás, vb. hatáskörének DŐvitését jel.nti. a b'ruaázások terv rezesénél is jelentős cgysz* rüsitós az,hogy a kisebb b nullázásnál a t-rvezési programm cs a tervf .ládátok összevonásával zgy üt mben koszit ik elő ■■ beruházást. A tervosztálynak változatlanul az a javaslata, hogy a főváros *, javasolt önállóságot a tervezés vonalán, ideértve a lót szám, béralap,valamint nnyo.g0a.zardkodást is, m.gks.pja. A főv rosnak ugyanis az volt a. javaslata, hogy az igazgat fői pparátus; tekint tcb'n önálló lótszámk:réttől rendelkezzék, amelyen b'lül ozabar i dón áll -pi that ja mog, hegy mikor cs mely területre milyen mértékben kívánja munkaerőit úgy átcsoportosítani, nog;.' az a tervek teljesítését a tane.es feladatainak ellátását /tömegkapcsolatok kiszól esi . és:. a lakosság jobb ellátása, a termelékenység emelése stb. /mindjobban kiszolgálja . Az önálló létszámkereten belül az egyes kerületi tanácsok a részükre megáll: pitott lo ts zárni. 1 szintén szabadon gazdá.l ködje nak. A béralap tekint taében is az volt az álláspont, hogy a fővárosi tanács részére keretet k. 11 megállapítani, anrlyon o lül azután a főváros a létszámhoz hasonlóén azabádon gazdálkodik. Ez. k a javaslatok sem találtok jóváhagyásra. a kerület lenéi r. t ervgazdállpdás raci onal izálásénak :r dményét ill főleg e. vél'.ónyk eltérőek, általában leszűrhető az „ ni egál lap i tn.3, he gy kerül ti vonatkozásban a racionalizálás nem sokat változtatott. 2. A Beruházási Igazgatóság megszüntetésével a b.ruházási feladatokat ez egyes szakigazgatási szervek látják cl. Gazdasági vonalon -z az álláspont alakult ki, hogy a beruhás-ásoknak ilyen módon való szétválasztása helyes volt cs az osztályok munkáját, valamint V ruházások elvégzését olőmozditctták. A b reruház .sok műszaki ellenőrzése tekint, tőben a műszaki vonalon az az álláspont ".xakult ki, hogy a decentralizáció a beruházások minőségi kivit .lozós- szempontjából káros vol t és a műszaki munkaerők szétforgácsold sta ;r d. lényezték, egyes helyeken túlterhelést, más h’ly kon kihasználatlanságot eredményezett, ff* A beruház-ek decentralizációja egyes kivételes esőtekben az osztálynak többletmunkát adott. Kerül.ti vonatkozásban ugyanez helyzet azzal az eltéréssel, hogy kerületi apparátus szekkáderei gyöngébbek cs ez az eredményeken meglátszik. Ezért van olyan terület, amely javasolta,hogy az 50.000 Ft.-on felüli beruházásokat no - terület vóg'zze el. Á kerületek kifogásolták azt is, hogy beruházást négy hitelből is végezzenek, ami szaporítja o munkát. 3: ruház ás- ink jobb elvégzése érd kében a főv'ros szükség snek tartotta, hogy -■ fővárosi kivitelező 03 tervező vállalataink kapacitása felett órtókhatárr.-. tekintet nélkül önálló rendelkezési jogot kapjon, gyben o, j .ta ntteső f eladatok jobb cs gyorsabb ellátása erd.kób n a fővárosi tanács építőipari vállalatai kapacitását jelentősen cm lni kell, Jz a javaslatunk mindczidoig meghal látásra nem talált. j |á) ’ —Ji■ *»» rt _
