1955. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
i Ma rv, -t ér v'ro rondqBÓgi csi„QPi'Céo g.etl ~ tuanpályáaata. •mm#-.**,. rcC .Wte.xiL.teXJi ^ V 'ú A Marx tér Budapest legnagyobb forgalmú közlekedési osomopentja, agyben a#budapeetl városközpont nak Bzorvos részo. A Calvin tér, Engels tér^érsorözatnak egyik ceuklópontja, a távolsági forgalom lebonyolítására hivatott Nyugati p.u. megérkezésének előtere* Egyidejűleg a Marx tor a második földalatti gyorsvasúti vonal egyik legfontosabb állomása. A Marx tér jelenlegi állapota jelentőségéhez agyáltalán nem méltó,. Eltekintve az ostrom alatt leomlott u.n. "Ilkovits-ház" földszintes maradványaitól, ott éktelenkedik a Nyugati p.u. érkezési oldalánál nz u.n. "Westend-ház" idelglcnoa épülete, ugyanakkor a Nyugati pályaudvart eltakart ja éo a tér forgalmi kialakítását akadályozza az elavult, rossz állapotban lévő kétemeletes MÁV éptllet. A térnek magas épületekkel körülvett térfalai som ©adják építészeti szempontból .azt a megjelenést, amelyet Budapestnek ez a tán legjelentősebb tere megérdemel. A tervpályázat feladata a Marx-térnek, szooiáliata fóvóroBunk ezen 'hangsúlyos pontjához méltó építészeti kialakításának megoldása, Qind uz alkalmazandó beépítési mód, mind az épületek együtteseinek városképi megjelenésű, homlokzatainak összhangja szempontjából. Tekintettel arra, hogy a forgalmi igények állandóan növekednek, eíek biztosítása osupán több ütemben várható, a pályázók rendelkezésére boosá- tott helyez inrajzon egy olyan forgalmi nogoldág van feltüntetve, amely már a maximális igények kielégítését is biztosité kétszintes megoldást tartalmaz arrn az időre, amikor a földalatti vasút második vonala is megépül. A pályázóknak a forgalmi kérdések megoldása tehát nem feladatuk. A tér építészeti kialakítását, amelyre előreláthatóan hamarabb kerül sor, úgy kell biztosítani, hogy e távlati forgalom megoldására is elegendő hely maradjon, A tervpályázat mellékleteként a pályázóknak átadott helyozlnrajz szaggatott vonalai nem épitési vonalakat jelentenek, hanem azokat a határokat tüntetik fel, ©amelyeken belül épületek nem nyúlhatnak be a térbe, nert már a forgalmi kialakítást akadályoznák. A Váoi ut éa Szt. István körút, v©alamint a Szt. István körút és Bajosy Zsilinszky ut közötti területen a ma fennálló épületek utcai falsikjai jelentik ezeket a határokat. E vonalakon túl azonban a torvezó intuíciójára van bizva, hogy milyen beépítésű és milyen jellegű^építményeket tervez és a realitások figyelembevételével ezeket a meglévő épülethez hogyan kapcsolja, illetőleg a meglévő epülutukon uiíxyen változt.atásókat óhajt eszközölni, A tér építészeti kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tér nint forgalmi központ venüóglátóipari és kereskedelmi szempontból is a főváros egyik súlyponti területe. A térre azonban a forgalom zavartalan lebonyolodóaa érdekében csak olyan üzletek ú vendéglátó* I » ír
