1955. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
64
T.i, sok dolgozónak vidékről kell bejárnia és igy a késések elég magasak. Csökkennek a késések akkor, ha a dolgozók bentlakhatnak. A Csatornaművek*^, Lőrincen és az albertfalvai telepeken uj zuhanyozókat és mosdókat létesített, mintegy 50.000 Ft értékű beruházással. A fővárosi nagyobb üzemekben tehát kevésbé vannak hiányosságok ebben a vonatkozásban. Inkább a helyiipar területén. Ott már a helyiségek sem megfelelők munkahelyeknek. Harrer: Én két más dolgot kérdeztem. Az egyik az, hogy hogyan nézik a vállalatvezetők és a dolgozók a kollektiv szerződést a maguk szempontjából? Mennyire értékelik, mennyire tulajdonítanak jelentőséget neki. A másik pedig, hogy mi a helyzet azoknál a vállalatoknál, amelyek nem kötnek szerződést? A vállalatok és a dolgozók szempontjából a munkakönyvek és az egyéb jogszabályok alapján kedvezőbben alakul-e a helyzet, vagy legalább úgy, mint más vállalatoknál? A beszámoló jogosan feltéteti ezt a kérdést. T.i. több helyen tesznek olyan megjegyzéseket, hogy igy meg úgy nem megy a dolog, hiszen gazdálkodás van stb. S o ó s : Egyre szorosabb kapcsolat alakult ki a vallal-tvezetók és a dolgozók között. Eléggé komolyan foglalkoztak azzal, hogy a dolgozók úgy tekintsék a kollektiv szerződést, mint az üzem alkotmányát. A dolgozók azonban főleg azok iránt a vállalások után érdeklődnek, amelyek az ő igényeiket szolgálják, amelyek tehát nekik kedvezőek. Többe]: között tehát az öltözőkről, a nyaralási beutaláepkról, a munkabérekről, a munkaruhákról érdeklődnek. Voltak üzemek, amelyekben viták támadtak a munkaruhák kérdésében. Népnevelő munkával azután helyesen megvilágították azokat a területeket, amelye- kan a munka- és a védőruhák Jogosulatlanok voltak. dolgozók __________________________________ j X I 1 ,j - 41 ír 01'
