1955. március 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
40
I a tan-ács-t9 beszámolókon is rendszeresen szó v„lt a társadalmi tulajdon jelentOö~u*ről és védelmének fontosságáról. E beszá lók különösen a. kor jártak eredménnyel, amikor a rendőrség egy-e0y küldöttje is felszólalt,és rámutatott a társadalmi tulajdon foszthatóinak úllenso._.ca ...üköd® sére, Az első néhány hónap után azonban már az állandóbizottságok is min. kevesebbet foglalkoztak az osztályok, igazgatóságok ezirányu tevékenységével j majd pedig a tanácstagi beszámolók anyagából is kimaradt ez a fontos rész, így azt a célt, hogy a tanács, mint a lakosságai a le0közvetlenebb kapcsolatban lévő államhatalmi szerv és töme^szervezet, rendszeresen nevelje a dolgozókat a 1., • Talmi tulaja n védelmére, a társadalmi tulajdon fosztogatóinak leleplezésére, gyűlöletére és megértesse a latos- sággal, hogy a közvagyon védelme mindenkinek elsőrendű érdeke, ne™ értük el. Valamivel jobb a tanács növelő munkája saját dofo-zói, a vállalatik, intézmények dolgozói irányában, de ez is ™essze van attól, tot,y kielégítőnek mondhassuk. Az osztályok általában elvileg f..kiáltozták a társadalmi tulajdon védelmével, de konkréten nem szabták meó a hozzájuk tartozó vállalatok feladatait. A vállalatoknál podi0, különösen a vezetők részéről, nagyfokú közönbösség mutatkozott és mutatkozik a társadalmi tulajdon védelmével szemben. Bár a Minisztertanács 1954. júliusában hozott határ za- ta külön is kötelességévé tette az állami és gazdasági vezetőknek, h v fokozott gondot fordítsanak a társadalmi tulajdon védelmére, ez általába: nem történt meg és lassanként a társadalmi tulajdon védelmével való í' lalkozás vállalataink javarészénél „jogi" feladat, reszortfeladat lett, A vállalati jogász - legjobb esetben - lulkiismereteson $ljár a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben, megpróbálja a kárigényt érvényesíteni és vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, A legtöbb vállalatunknál az a helyzet, hogy ha társadalmi tulajdon védelméről kívánunk érdeklődni, a vállalati jogászhoz utasítanak minket, maua a vállalatvezető egyáltalában nincsen tisztában az ezzel kapcsolatban reá háruló feladatot kai, így nem csodálható, hogy a vállalatok dolgozói méc ™a se™ ismotok fel kellően a társadalmi tulaj d-..n jelentőségét, feladatukat ennek védelmében . III. A VB.által hozott határozatok nyomán bizjny s mértékig javult a tanácsi szerveknek a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekkel kapcs.,.lmt„s adminieztrativ munkája, A káreseti jegyzőkönyvek felvétele, a büntető feljelentések megtétele pontosabbá, gyorsabbá és szakszerűbbé vált, -z elmúlt két év alatt gazdáik® dó szerveink a Végrehajtóbizottság határo zaté nak megfelelően nyilvántartják ős jelentik a bűncselekményekkel kapcs- latos adatokat, bár a jelentések egy része még nem elég p ntjs. Az említett kezdeti ás nagyrészt adminisztratív eredményok ellenére az.n- bán a tanácsi szerveknél a társadalmi tulajdon ellen ti köv..tott bűncselekmények száma, a kár összegszerűsége tekintetőben az el,..uit két év a lat általában semmi lényeges javulás nem állapítható mo0. A ncvelőuunka hiányán túl ezek oka elsősorban a me0előző preventív intézkedések elégtelenségére, valamint az ellenőrzési módszerek hiányossá, éra vezethetők vissza. A megelőzés hatékonyságát nagyban gyengített, ho^y ne™ lehetett vé^ruha^- tani a ^vforehajtóbizottsági határozat az#.n rendelkezéseit, amely szerint pénz- cs anyagkezeléssel járó munkakörben csak büntetlen előéletű egyént szabad alkalmazni ós ennek érdekében az ilyen munkakörök dolgozóit a bűnügyi nyilvántartóban le kell pri. rálni, 'to * .Krétai']*' 4 - 2 - f (J A mr
