1955. március 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
18
I * ■ 43 -2— A nevelők munkáját ebben az irányban nég tovább kell javítanunk, A szilárd tárgyi tudásra való törekvés az általános iskolai nevelők munkájában módszertani fejlődést eredményezett. Az óra alapos előkészítésére, helyes felépítésére ós vezetésére, az ismer retek rendszerezésére, az ismeretek és készségek ismétlésére és gyakorlására nagyobb figyelmet fordítanak. Az irás, olvasás, számolás, a helyesírási készségek gyakorlásával többet törődnek. A helyesírási készség fejlődött, bár ennek üteme még raindig nem kielégitő. Örvendetes jelenség azonban, hogy a helyesírási készség fejlesztésének módszereivel is a nevelők tervszerűen foglalkoznak az általános iskola alsó és felsótagozatában egyaránto A nem magyarszakos tanárok is egyre inká.bb rendszeresen foglalkoznak a helyesírás fejlesztésével. Emelkedett a matematikai tudás szintje. A számtani műveletek megtanításéra és a gondokodási készség fejlesztésére a nevelők többsége ma mar helyes aranyban törekszik. A fogalmazási készség fejlődése lassú. Az uj tanterv kísérleti osztályaiban végzett munka tapasztalatait és eredményeit fel kell használnunk a fogalmazási készség határozottabb javításéra. A nevelők többsége a feleltetéskor összefüggő beszámolót kíván. Az uj tanítási anyag tárgyalásakor is az összefüggések megértetésére és a gondolkodási készség fejlesztésére törekszik. A házi feladatok kijelölésénél a pontos megértetésre, a múlt évi tapasztalatokkal szemben, jóval nagyobb súlyt helyeznek. A tanév elején a szülők több ízben tettek panaszt a tanulók túlterhelése miatt. Az iskolák nagyrészében a tanulók sok házi feladatot kapt k, a nevelők nem egyeztették maguk között a feladatok mennyiségét. Ezért néhány iskolában felmértük a házi feladatokat meny- nyiségi és minőségi tekintetben /pl. II.,Lajos-utcai ált.fiú, XXI., István-ut 232.sz., XVII,,Göcsqj-uti általános iskola, Vili.,Vörösmarty általános gimnázium/. A tapasztalt túlzásokat és hiányosságokat a helyszínen felszámoltuk, a hibák kijavítására útmutatást adtunk igazgatói értekezleteken.A mostani iskolai év tapasztalatai alapján a következő iskolai évre írásbeli tájékoztatót adunk az iskolák részére a házi feladatok helyes mennyiségi és minőségi megállapításáról,. A középiskolákban a szilárd tárgyi tudásra való törekvés a tanítandó anyag alapos feldolgozásában jelentkezik, Hon tudták még kialakítani a tanárok a folcltetés helyes módszerét. Több iskola az első negyedév után behatóbban foglalkozott az egységes nevelési eljárás kialakításával az óra helyes megszervezésének kérdésével. Pl. Apáczai Csere János gyakorló gimn., XVIII,kér.Közgazdasági technikum, Az uj anyagok feldolgoz-tóa közben a tanárok egyrésze nem mindig ad lehetőséget a régebbi ismeretek felújítás ra, az ismételt bevésésére. Középiskolai nevelőink feltételezik, hogy az által©nos iskolából felke- . rült tanulók tudás anyagi annyira szil.rd, hogy alapos ismétlés nélkül is arra épiteni lehet. Az általános é3 középiskolák tanítási módszere között mutatkozó átmenet nélküli különbség is hozzájárul a gimnaz_un első osztályos tanulóinak tanulmányi visszaeséséhez. A módszerbeli különbségek áthidalása érdeledben kerületenként szaktárgyi ankét okát szerveztünk általános és középiskolai nevelők réeztvótolévol. Különösen ,az I., III., X., XII., XV. ós XXI. kerületi ankétok járultak hozzá eredményesen az iskolák módszerében mutatkozó törés felszámolásához. Az ankétok tapasztalatairól a nevelők módszerbeli fejlődése érdekében tájékoztatót készítünk mind az általános, mind a középiskolák részére. A szilárd tárgyi tudásra való törekvés r. tanév elején helyenként a "tulszigoru osztályozás" helytelen gyakorlatában is jelentkezett. Az év elején nem adtunk elég határozott útmutatást az iskolák száméra, hogy a magasabb követelmény ok csak a jobb oktató-:9 'elő munkával párhuzamosan érvényesülhetnek. Több nevelő a liberális osztályozás átmcnotnélküli fölszámolásával az ellenkező végletbe, a maximáliz’ _ __ i * ■ a;>
