1955. március 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

54

I ■■ FÁ . ■ 9 " .1 ■ ■ ,

I

—- ... _ |

i tó-?" —mmmmrJ ra ! '- 3 - f

ágak, mint a turisztika, ökölvívás, súlyemelés, kézilabda és műugrás elhanyagoltak. Ezeknek a sportágaknak fejlesztésére nem fordítottunk nagy súlyt, s ennek következtében a nemzetközi ólvom.ltól nusszo elmaradtunk.

A természetjárásban sportkörönként csak egy-egy-.Vjersenyzőgrarda foglalkoztatására fordítottak gondot, a sportkörök elhanyagolták a dolgozók részére a tömeges kirándulások, túrák szervezését. A BTSB nem fordított orré kellő gondot, fő feladatának a természetjárő versenyek magas színvonalon valé rendezését tekintette.

Ökölvívó sportunk gátlója - de ez vonatkozik más sportágakra is - az, hogy nincsen egységesen kialakult álláspont az edzők körében, nz edzési elvek és módszerek tekintetében. Nem megfelelőek az egyes sportágak bajnoki rendszerei.Nem rendeznek e sportkörök alapfokú versenyeket kellő számban.

A BTSB 1954. évben a versenynaptárba betervezett versenyeket maradéktalanul megrendezte. Versenynaptáron kivül számos ünnepi rendezvényt bonyolítottunk le,melyen a dolgozók százezrei szórakoztok. Pl.

Május 1. ós augusztus 2o. Május 1-ín szinpompás felvonulást rendeztünk, több mint lo.ooo sportoló részvételével.

A felszabadulás óta eltelt lo év alatt a tömeg ós minőségi sportunk nagyarányú fejlődésével nem tartott lépést nevelő munkánk. A sportolók körében elterjedt a burzsoá gondolkodás, anyagiasság, munkanélküli ó- * létmód, kozmopolitizmus. A sportszervezetek nem foglalkoznak rendszeresen a sportolók erkölcsi,politikai nevelésével. Emiatt erős a pro- fesszioniel . szellem, az anyagiasság, a követelődzőé. Ezért elsősorban nea a sportolókat, hanem a sportvozetőket koll hibáztatni, mert az eredményeket, amelyeket a sportolók drtok el, nem annyira erkölcsi elismeréssel, mint anyagi ellenszolgáltatással jutalmazták. Ennok következtében a versenyzők mindig nagyobb ós nagyobb követelményekkel léptek fel. Ezt elsősorban élsportolóinknál tapasztalhattuk, de kihatott a folnövekvő fiatalokra, az iskolai tanulókra is. NCm ritka jelenség az anyagiasság, követelődzés, nz alsóbb osztályú, sőt rz ifjúsági sportolóknál sem.

; Lgcn sok a fegyelmezetlen sportoló, sok a fegyelmi ügyek száma. Budapesten csak labdarúgásban az elmúlt év során 2.555 labdarugó játékos került fegyelmi bizottság elé. Némi javulás ezen a téren mutatkozott, mert 1953-ban 16 /-ni volt magasabb a fegyelmi ügyek száma.

A sportolók fegyolmezűtlensóge igen sokszor n közönség hclytolon viselkedését idézi elő. Emellett azonban o nézők sorában szándékosan zovnrtkeltő csoportok furokodta be - különösen a labdarugó és vizilabdn mérkőzéseken - ahol rossz hatásukkal mételyozik a sportolókat, szurkolókat egyaránt.

F x , ~--------------->-----------------I •