1955. február 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
46
i sára? T.i. ilyen számok vannak itt: Élelmiszeripari Igazgatóság:teljesítés 105 -fo, béralapfelhasználás 116,9 /. Ez azt mutatja, hog.y nincs minden rendben a bérfegyelem körül. Alapi: Reális-e az olyan terv, amelyet 170 /-ra lehet teljesíteni? De reális-e akárcsak a 120 /_-ra teljesített terv is, amelyből több fordul elő? _ Hogyan áll a prémium ilyen tervteljesitési százalékok után? A 7.oldallal kapcsolatban: ha a gáztermelés tervenfelüli igények kielégítésére is szolgálhat, akkor miért kötbérezik meg az olysn vállalatokat - pl. a kenyérgyárakat - amelyek megtakarítást érnek el? A lakbérhátralékokkal és azok emelkedésével kapcsolatban éltek-e a felmondási joggal? Nem minősítenek behajthatatlanoknak olyan követeléseket, amelyek voltaképpen behajthatok, mint pl. a XIII.kerület| ben a kórházi ápolási dijak tekintetében? Kalamár: Az Épitési Igazgatóság munkájával foglalkozva azt mondja a jelentés, hogy az egy főre jutó termelési érték 1,7 /-kai magasabb,mint a III.negyedévi. De mennyi a termelési érték? Hogyan lehet az, hogy 15,1 /-kai magasabb a termelési érték,mint a tervezett? — Bolgár: Garamszegi elvtárs már bejelentette, hog.v az ÁB-val nem tárgyalta le a jelentéit. így természetesen nem is tudtam felkéI szülni itteni felszólalásomra úgy, ahogyan szerettem volna. Mégis volna egy pár kérdésem. A 2.oldal harmadik bekezdése szerint öt vállalat nem teljesítette tervét. Miért nem? Megvizsgálták-e, hogy mi ennek az oka? | Ugyancsak a 2.oldalon van szó arról, hogy a műszaki alkalmazottak száma csőként. Mi ennek ae oka? _ Kiszámítottam, hogy ha 101 fővel való emelkedés lett volna,amelyre nézve azonban Garamszegi elvtárs helyesbitett, akkor egy főre 3980.- forint jutott volna. Igen magas tehát a béralapnak 402,000 forinttal tó _______________________■ J * ima I a - 3 \ X mr
