1955. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

32

i f-11 - i

NyilViavaló azonban, hogy a faladat addig is az, hogy azt a lehetetlen állapotot, hogy a Marx-téren minden viszonylat m gfordul és a nagy tömegeknek szintben ksll a közlekedést keresztezniük, mielőbb meg gell szüntetni.

Brre többféle elgondolás van. így van olyan, amely a Marx-téren keresztülvezetni kivánja a villamosokat. Van olyan, amely aluljárót ak r csinálni a gyalogközlekedés számira. Végleges döntés még ebben nincsen.

E l n ö k« EL kér Épg ezótt

H a r r e r i Szerettem volna inkább végül beszélni, de

mert s-nki sem jelentkezik, mégis illőnek tartom, hogy a tisztelt

Pártbizottság és a Végrehajtóbizotteág előtt elmondjam véleményemet 4 a témáról.

Nekem a kezdet-kezdetétől fogva alkalmam volt foglalkozni ezzel a témával, - mégpedig ennan kezdve, hogy a városi törvényhatóság annakidején, 1947-ben véglegesen megállapította a városfejleez- tóei program,.ot, amelynek alapján az általános terv nyugszik. Részt- vettem a tárgyalásokban később mint a város „Ital kiküldött egyik szakértő éa a szakértő bizottságban sikerült teljesen egyhangu mog- áÖSLpodásra jutnunk és az ÁB is ugyanezt az álláspontot fog dta el.

A legnagyobb lelkiiamerttességgel mondnatom tehát, hogy crct a tervei olyannak tekintem, mint legjobbat, amely t produkálni tudtunk. Tennék azonban néhány megjegyzést a felvetett kérdésekre. Először le

arra, hogy miért sürgős ez a terv? Felvetődött t.i., hogy miért nem foglalkozunk a kérdéssel tovább. Valamennyien tudjuk azonban - különösen azok, akik az utóbbi vekben vezető állásokban működtek - hogy miféle borzalmak történtek Budapest kialakításában tíz általánoi rendezési terv nélkül*

— Az általánoe rendezési terv a fővonalait állapítja mag a

város kialakításának ée a legnagyobb mértékben szükséges ae, hogy aj

■Y'NtKt* * ■ ítp

•er