1954. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
5
: ' ■ ,, ^ „|| ' — n— -r,,., - | *- 4 _ Gyógyszere 11 átásf Általában kielégítő. E téren csal: kisebb átmeneti zavarok vannak, tervezési és szervezési hibákból kifolyólag s a kórházi vonalon ezek is kevésbé mutatkoznak, mint a kórházon kívüli betegellátásnál. Épületkarbantartás és felu,jutás, A költségvetésben megállapított épületkarbantartási norma évek óta nem biztosítja a kórházak folyamatos és megfelelő karbantartását, pl. a kórtermek legalább másodévenkénti meszelését, a V/C-k, fürdő szobák, vizsgáló helyiségek olajlábazatánál:, rendszeres javítását, kazánok fűtőberendezések, vízvezetékek, stb. karbantartásait, még kevésbé természetesen a nem ritkán előforduló rendkívüli hiányosságok érdemleges megszüntetését. Súlyosbítja a helyzetet, hogy kórhazaink nagy része igen régi s számos közülük eredetileg nem kórháznak épült. Mindez okok együttesen azt eredményezik, hogy kórházaink nagyrészének belső helyiségei kopott, elhanyagolt, tisztátalan képet "mutatnál:, ami rossz hatással van az ápoltak "*es hozzatartozóik hangulatára és bizalmatlanságot kelt a gyógyító munka tekintetében is,ami pedig, ha nem is mindig kifogástalan, mindenesetre aránytalanul jobb, mint az épületek állapota . Szállítóeszközök. A kórházak rendelkezésére álló gépkocsipark elégtelen ."“minduntalan zavarok vannak az ételszállításban, a mosodai szállításokban, a konyhai nyersanyagok és más szükséges anyagok szállításában, Emellett a szállításoknál gyakran a legelemibb higiénés követelményeknek sem lehet eleget tenni, mert ugyanannak a kevés gépkocsinak kell hajszolt tempóban minden szállítást lebonyolítani, 2»/ Rendelőintézeti ellátás. A fővárosi szakorvosi rendelőintézetek hibái, a rendelőintézeti szolgálat hiányosságai évek óta visszatérő témája a Városi Tanács, de főleg a kerületi tanácsok és VB-k üléseinek, gyakori tárgya a dolgozók panaszleveleinek. Vizsgálatainkból a többé-kevésbé ismert tények megerősítéseként a következő kép alakult ki: A fővárosi rendelőintézeti szolgálat a vele szemben támasztott igényekhez viszonyítva tényleg elégtelen. Elégtelen azokban a kerületekben is, ahol nagy teljesítményű szakorvosi rendelőintézetek vannak, mert ezek is úgyszólván kivétel n Ükül túlzsúfoltál:, túlterheltek, még inkább elégtelen azon kerületek vonatkozásában, amelyek rendelőintézetei kicsik, nem teljesek, /III.,XIII.,XIV., XX., XX TI./ ezek állapotai a tür- hetetlenság mértékét súrolják és végül vannak olyan kerületek, amelyekben egyáltalában nincsen rendelőintezet /XV., XVI., XVII./ ezek beteg dolgozói és hozzátartozóik még külön a nagy távolságra való utazás fáradalmait is szenvedik. Túlterhelt ség. Mit jelent a rendelőintézetek túlterheltsége? A betegek szempontjából: sok felesleges, néha óráké g tartó várakozást, gyakori ide-oda küldözgetes~t. Orvosi"""szempontból pedig, mivel minden jelentkezővel foglalkozni kell, túl gyors, emiatt gyakran az orvosi tudomány mai színvonalának meg nem felel őr ömegmunkát, sok hibásvágy "csuk Tóiig-meddig"" megfelelő diagnózist 'Ennek k öv et k e zToFerT - most ismét a beteg dolgozói: szempontjaiból nézve a kérdést - gyakran rossz terápiát, hibás munkába küldést, vagy táppénzbevételt, elhúzódó g/'őgy'uTd"st", nem szlTíva még súlyosabb"követ kezrnenyékről*"X hölyze'tk'őp'Kcz "te "isTiozsátar- tozik, hogy a betofc dolgozók, ha nem is látják ilyen világosan fenti megállapításainkat - nagyon is érzékelik a hiányosságokat és sokszor ■A C . .. ._ mr .. _ —
