1954. október 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
Budapesti Városi Tanacs Végrehajtóbizottsága. Tárgy: Budapest általános városrendezési terve. Végrehajtóbizottság! I. Budapest városrendezési tervével kapcsolatos P.B. határozat. A főváros jelenlegi helyzetének folyamatos feltárása lehetővé tette {1952. év nyarán egy olyan programra-javaslatnak Pártunk Politikai Bizottsága elé terjesztését, amelynek alapján a P.£B< a tervezésnél követendő legfontosabb szempontokat határozatban rögzíthette. A PjB>' határozat kimondja, hogy az általános rendezési tervnek perspektívában kell rögzítenie a fejlődés irányelveit és ennek keretén belül kell kidolgozni egy cca két 5 éves terv időtartamára szóló konkrét ütemtervet. Az általános tervnek mintegy 2.3 millió lakos elhelyezésé- re kell lehetőséget nyújtania oly módon, hogy a^laza településű külső területek nagyobbmértékü kiépítését nem kell előirányozni, ugyanakkor a jelentősebb ipari kerületnek, különösen ezek központi részeinek a mainál lényegesen sűrűbb, nagyvárosias beépítését kell előírni. A távolabbi perspektívában a sürün lakott belső városrészeknek fellazítását meg kell oldani. A^P/Bx, határozata elfogadta a jelenleg meglevő ipari gócpontok fejlesztésére és uj, egészséges ipari üzemek létesítésére mintegy 3600 hektárnyi terület biztosítását, valamint azt az elvet, hogy az általános rendezési tervben Budapest egész zöldterületi hálózatán belül az ipari területeknek a lakóterületektől parksávokkal való elválasztását és a város belső, zsúfolt beépítésű területeinek parkokkal való fellazítását kell tervezni. Elfogadta az uj parkok létesítésére vonatkozó javaslatot, továbbá a forgalmi hálózati terv javaslatát azzal, hogy a földalatti vasút második és harmadik vonala vezetésének iránya tekintetében a Közlekedésügyi Minisztériummal együtt külön javaslatot kell ^ készíteni és előírta a felszíni közlekedési hálózatnak olyan kialakítását, hogy az a földalatti vasúttal egységes hálózatot alkosson. A PiB* rögzítette, hogy a tervezésnél a város történelmi adottságaiból‘és meglevő szerkezetéből kell kiindulni, ki kell alakítani a város főközpontját és alközpontjait, elsősorban a legfontosabb munkáslakta peremvárosokban. Ezeket az alközpontokat a fő sugárutak nagyvárosias jellegű beépítése, valamint a belső városrészekbe helyenként beható parksávok, útvonalak és terek kialakítása utján szervesen öcz- sze kell kötni a központot körülövező kerületekkel, hogy ezáltal a régi Budapestből é3 az újonnan hozzácsatolt ne-remváros okból egységes, szocialista főváros alakuljon ki. A legjelentősebb közintézmények elhelyezésére alkalmas területeket a P/B* határozata szerint, általában a város főközpontjában, valamint eg/clrfSutvonalaiban és központi jei"<^- gü tereiben kel.l kijelölni. Ezek közül kiemelte a PjBy határozat a gyógyfürdők szükséges nagyarányú fejlesztését é3 a sporttelepeknek nagy spőrt1igétekbe való összevonásának szükségességét. Előírta a PjPy, hogy ki kell dolgozni a város életével közvetlen kapcsolatban álló környék általános éleszt és ének tervét, beleértve az « / • O _ _ .. _ _ _ . . «sa_______; . ___ I /? *
