1954. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

35

- 18 A mostani viszonyokat tekintetbe véve, ne adnék ki iparengedélyeket, mert akkor a:: exportr'l le kellene mondani, - vagy pedig valahol máshol lenne baj. Gondolkoztam azon, hogy nem kellene-e egyes kiemelt városokban, irari centrumokban ezt lehetővé tenni, azonban nem ismerem az erre vonatkozó országos adatokat. Ezt a kérdést fönt kellene eldönteni. Egy biztos: kiadni egy minisztertanácsi rencL-eletet, tehát kimondani az á4*t, 's azután nem mondani ki b-t; ez nem helyes.

Ugyanezt ke1! mondani a cukrászokrál és a pékekről is. A XVII. kerületben kiadtak pékipari engedélyt, de az illető pék visszaadta. Kiderült, hogy eltúlozzuk a paraszti buboskemence elméletét.

Visszaadta az iparengedélyt, mert nem süthetett olyan mértékben, hogy meg tudjon belőle élni. A lisztre tehát ugyanaz vonatkozik, amely a sertésre is vonatkozott. Nem tudom elfogadni, hogy ne volna Budapesten elég cukr'szsütemény,.és hogy az ne volna elég jó. Viszont a lisztgazdálkodás rendkivül k 'nyeser: feszitett. Engem csak az ejt csodálatba, hogy ilyen rendelet kikerülhet a Közlönyben, - és utólag derül ki, hogy a begyűjtési tárca és az élelmiszeripari tárca nem értenek egyet éa vacilálnek. Feltétlenül ki kell adni egy egyértelmű vágási rendeletet,-v. mert most az a helyzet, hogy most kijátszhatják u^y, ahogyun ak. r ják.

Igáz, hogy utána is kijátszhatják a rendeletet, de mégis azzal a kockázattal kell dolgozniok egy rendelet árnyékában, hogy ha megfogják őket, akkor azért bőrt n jfe. határozottan mondoj, No y erre a kfedésre csak az összes adatok birtokában lehet váilaszt adni, - az adatok pedig nem állnak rendelkezésre.

Elnök.: Ki kiván hozzászólni?

Gálhidi :A mezőgazdasági osztály jelentése általában örvendetes adatokat tartalmaz ugy a mezőgazdasági munka javulása, mint a termelőszövetkezetek megerősödése és a termési eredmények megjavítása tekintetében. Én azonban megnéztem ugy a termelést, mint a termelő- szövetke-zetek helyzetét, és nem látom annyira örvendetesnek, mint

i

to i .

I

<