1954. szeptember 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
85
pociig 03p.lt a noa minősítőttok. Ennek ellenére nemcsak a mennyiségi, de a minőségi eredményük is fejlődést mutatnak. Javulás mutatkozik abban is, hogy n kerületek igyekeztek nevezéseiket ugy leadni, hogy tényleg csak a jogosultak vehessenek részt, de még igy is elő for..ult,hogy a budapesti döntőn nekünk hullott több eredményt megsemmisíteni,mert győztesek között a szigorú ellenőrzés serén felfedeztünk már beszervezett sportul ókat. A jé statisztikáért dolgozunk cs nem az egészséges, a munkára, harcra lehető legjobban alkalmas embertípus megteremtéséért. Ez pedig nevelő munkánk gyengeségét mutatja. A kerületi TSB elnökök politikai és szakmai oktatásában jé eredményeket értünk el, ezek I már sziíigyüknek tekintik a törne,-nevelést, nisznok nz MHK testnevelési rendszer helyességében és csak a VI., IX., XV. os XVIII. kerületi elnökökön mutatkozik ezidőszerint a tümegnuveiésort folyó harcban n fáradtság jele. Az egyesületi vezetőknél azonban nem tudtuk no "felelően célkitűzéseinket érvényre juttatni. A Vörös Lobogó és talán még az Előre SE mutat jó példát, a többi azonban a tönegnevelós terén nem ál?, hivatása magaslatán. Amikor Losenczi elvtársat, a SZOT testnevelési ozz- tály sportuktr.tási csoportjának vezetőjét erre fi ~y elmos tettük, azt válaszolta, hu gy őt Kutas olvtárs hetenként tölbször is instruálja éa be— | számoltatja végzett munkájáról, de a megbeszélés az MHK munkára s*.hősem tér ki. Az igazság kedvéért azonban meg kell állapítani, he y a SZOT, a szakszervezeti sportünnepélyek, szpartakiádok rendezésével és az országos elnöki értekezleteken kiadott rendelkezésekkel crófeszitéoeket tesz a tömognevolé.a, az MHK testnevelési rendszer fejlesztése érdekében. Nevelőmunkánk másik nagy hiányossága, hc; y a Társadalmi Spcrtszcvotsé- goink inkább versenyrendezői szerveknek bizonyulnak, tehát jóformán j régi funkciójukat végzik, ahelyett, ho-y a szocialista sport megalkotásával^ szocialista embertípus megteremtésével igazi feladataikat teljesítenék. A sportoló ifjúságot nem tu'tűk egyesületük, sportkörük sze- rototóro, ebből következően kellőkép hazaszeretetre nevelni. A Szövetségek funkcionáriusai nem az egyetemes magyar sport érdekét, liánom egyesületük, illetve saját vélt érdekeiket képviselik. Különösen a labda- | rúgásban és az üsző szövetségben van igy. Az úszószövetség ta jni erejüknek na.y részét az uszoda beosztásáért felyó marakodásra fordítják, mert uszodahiány oi-tt a felnövekedett igényeket kielégíteni nem tudjuk. Több sportágban teret engednek túlzott anyagiasságnak és nem alkalmaznak kellő erélyt ennek kiirtására. A sportolókra legnagyobb ho- táoa az edzőknek van, akik tudják, hogy munkájukat a rideg versenyeredmények alapján merik le. Ezort képességüket, idejüket teljesen erre . £T __ •mm I- 3 -