1954. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
59
I J I- 46 Lakásügyekben a lakásügyekkel foglalkozó ÁB tag. Egyszóval: nagyon hely-es volna kidolgozni a reszort-fogadóéiák ügyét. E á s d i : Baranyai elvtárs javaslatával értek egyet,- és javasolom, hogy Döbrenteiné olvtársnő javaslatát a VB vesse el. a Városi tanácstagok fogadóórája abból a szükségből adódott, hogy az elmúlt választás során nem volt meg egyiknek sem az a területe, ahol közvetlen kapcsolata volt a lakossággal, - és ez tette szüksé-gessé, hogy a fővárosi tanácstagok érintkezzehek a lakossággal. Az uj törvény szerint mindenkinek meg lesz a választókerülete, ahol kb. \ 5.500 választó meg fogja őt választani. Az elvtársak elmondják és a gyakorlati élet megmutatta, hogy miként lehet a lakossággal az állandó kapcsolatot fenntartani. (Teljesen helytelen volna, ha a városi tanács tagjaxi a Városházán fogadóórát tartanának,... Döbr enteiné: Leht a körzetben! Sásdi : Ott viszont nem kell szabályozni, mert ha a lakosság érezni fogja, hogy az ő Ugyesbajos dolgait a tanácstag elintézi, akkor uton-utfélen fel fogja őt keresni. Pesta elvtárs ^ leszögezte, hogy Kxsxkxixxxxxx milyen feladatai vannak a tanácstagnak. Ezeket nem lehet fogadóórákkal szabályozni. Koltai : Ugy látom, hogy a "közérdekű" szó nagyon tág meghatározás. Ennek van egy tágabb és egy sziikebb értelme. Mondjuk: közérdekű az, hogy valaki azzal jön, hogy hozzuxk rendbe a parkot és az utcát, De azt mondják, hogy a legtöbb magánügy közérdekű. Pl.: -“mikor bementem a KIK-hez amiatt, hogy egy dolgozónknak a lakáscseréje miért húzódik olyan sokáig, akkor Kulcsáé elvtárs, a FIK helyettes vezetője arról akart engem meggyőzni, hogy ez nem közérdekű ügy, tehát én egyéni érdekben járok el, - márpedig ilyen érdekben nem is mehetek hivatalos időn túl, csak félfogadás időben. Ugy látom tehát, hogy a "közérdekű" szó nagyoh tág meghatározás. S3_ ‘ ■ - — — _ * * -■ mp
