1954. szeptember 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
85
| ( rotts.,1 | I 0 - 35 - A jelentősben felhozott példát nem tárton szerencsésnek, inkább vérszegénynek. Az ioari és a kereskedelmi osztály kapcsolatát t.i. nem lehet a ruhafogasokkal merni. Ha a kaPcsolatot a ruhafogasok szintjen kívánnánk tartani, 50.000 cikket figyelembe véve legalább 40-40 ember kellene mind a két osztályon azért, hogy a ruhafogasok kérdésével foglalkozzunk. Tulajdonkénen mi ia van a jelentésben? Az, hogv a Kénkeretgyár nem volt hajlandó biztosítani a tarven felül gyártott ruhafogasokat. Nem tudom, hogvan kell a ruhafogasokat "biztosítani", de nem valószínű, hogv a terven felül gyártott fogasokat a Kéiik^retgvár raktárában tartotta volna csak az írt, hogy a kereskedelemnek ne "biztosítsa."Bizonvos vagyok abban, hogy valamilyen módon eljuttatta, őket a kereskedelembe és nincsenek ott a gyár raktárába. Akkor oedig nem értem, hogy hogyan "nem biztosította" a terven felül gyártott #uhafogasokat. Hogv oedig sem a kereskedelmi, sem az ioari osztály nem tudott erről a dologról, az azt mutatja, hogy az elvtársak igyekeztek véka alá rejteni a ruhafogasok dolgát, hogy azután a jelentésben 5 sort szentelhessenek neki, ame 5 sor helyén pedig sokkal fontosabb kérdések tárgyalása is helyet kaphatott volna. Ha a kereskedelmi osztálv az ipari osztályhoz fordult volna, a ruhafogasokat közvétlonü át tudtuk volna adni. Nem jelenti ez persze azt, hogy kaocsolatunk tökéletes. Egyik osztálynak 3incs még meg a ta- oaaztaiata ahhoz, hogy minden kérdésben ugy épitse ki a kapcsolat formáit, hogv a lakossá- minden tekintetben jói legven ellátva. De - mondom - nem a ruhafogas volt a legjobb példa, amellyel kapcsolatunk hibáira rá lehet mutatni. ró ' X \ * » * - »««■£ mmam 4 mr
