1954. július 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
98
I S i- 79 akik több évtizeden át becsületesen dolgoztak, nem lehet a sorsa az, hogy ide-oda dob-'lják őket. "a a szeretotthonainkban az emberek nem érzik ot'hónuknak ezt a helyet, me t nem tudják, hog- melyik pillanatban hova teszik őket. Állandóan dobálják őket, távol attól a helytől, a-hol születtek. Figyelembe kell venni azt is, hogy ezeknek az öregeknek vannak bizonyos érzelmi kapcsolataik is ahhoz a helyhez, ahol hosszú időn keresztül éltek; el akarnak menni hozzátartozóik eirjá- C hoz, stb. ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni. Tehát a szociális otthonokat feltétlenül közelebb kell hozni. Ezért harcolunk, és fogunk is harcolni. Most fisszatérek arra, amire vonatkozóan rosszul v'la zoltam, iraxjcx - mégpedig Benedek elvtárs kérdésér , aki azt kérdezte, hogy miért nem tárgyaltuk ki a kérdést a megyékkel. Nem tárgyalhattuk ki, mert tények elé állítottak be nünket. Nekünk sürgősen kellett a VB elé hozni ezt az ügyet, hogy sérelmeinket szóvátehessük. Benedek elvtárs azt mondta, hogy ezek! javaslatok. Ezek nem javaslatok, hanem rendeletek voltak, amelyeket a megy k végre is ^ hajtottak, - As ezzel nagy zavart idéztek elő. Feltétlenül sürgős VOIX intézkedésre"^** szükség, mert különben téngeri kigvóvá vált volna a dolog, és so# hasenvlehetett volna eredményt e'-érni. Benedek elvtárs azt mondta, hogy a tan ácsi törvénnyel nem egyezik az, hogy vidéken lévő szerető thonok a főváros keze] ésében és legyenek. ugyanilyen helyzet van az üdültetésekkel kapcsol tban, - vannak gyermekvédő otthonok, amelyek! a főváros kezelésében vannak, a j főváros pénzügyi keretéhex tartoznak, és mégis mi rendelkezünk felettük. Ugyanezt meg lehet csinálni itt is. Erre van precedens. Azt mondta Benedek elvtárs, hogy a Szociálpolitikai Központ biztosítani tudja a ro si Tanács számáríyázt a $ehetŐ3ég-et, hogy az általa, vagy közösen kijei lt otthonokban lévő férőhelyek felett I 0? 7 ’ X 'ri • - » R>
