1954. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
17
" Y / 1 ÁK-^is^§i^ügxL-ilMd^KííiMá£L.ds^:aiát2l6l_aí aüjLáol£ozóUérrendezdsi éú besorolási rende Ike.zés elve 1_ kapc s ólat bán. A Gazdasági Albizottság 1954 .május 18-án megtartott albizottsági ülésén előzetes közvélemény kutatás után, ezt követően az Egészségügyi Állandó- bizottság május 27-en megtartott ülésén, valamint az Egészségügyi Állandó bizottság ália 1 kiküldött különbizottság a junius hó 1-én megtartott ülésen, melyen az Egészségügyi Minisztérium részéről Máté és Várnegyiné Elvtársak is jelen voltak, végül az Egészségügyi Állandóbizottság junius hó lo-én és 2l-én megtartott ülésén / az elsőn a z eü.minisztérium részéről Székely és Várhegyiné elvtársak is ielen voltak / a vonatkozó rendelettel kapcsolatban a következő megállapitasokat tette: Általánosságban a rendelet elsősorban orvosi és középkáder vonalon a régen fennálló súlyos bérfeszültséget enyhíti és sok tekintetben meg is oldja. Az érintett eü.dolgozók átérzik ennek az eddig páratlan arányü bérrendezésnek a jelentőségét. A bizottság örömmel állapítja meg, hogy több korábbi javaslatát, igy pl. a szakorvosok egységes bérezését, a gondozóintézetek középkáderei es takarítónőinek eddigi hátrányos helyzete megszüntetését, a gyermekotthonok ós bölcsődék csecsemőgondozónőinek külön választását, a különböző kategóriájú intézmények vezető kádereinek az intézmény nagysaga szerinti díjazását, a kórházi élelmezőtiszt fizetésének rendezését es az igazgató-főorvosi titkárnő kulcsszámának létesítését legalább az A. kategóri áju kórházak részére a rendelet megvalósította. A rendelet előkészítése során azonban megítélésünk szerint hibák is voltak, talán a titkos előkészítés miatt nem nyilváníthatták előre véleményüket a XII.ügyosztály megfelelő szakemberei sem minden esetben és az Eü.Állandóbizottság 1953.évi március 3o.-iki javaslatait ia csak részben valósította meg a rendelet, sőt az 1953.XI.2.-ixi Eü.állandóbizottsági elvi állásfoglalást sem. ellenére annak, hogy ezeket az elveket az egészségügyi miniszter elvtárs is helyeselte. így szemben azzal az elvvel, hogy egy dolgozó kategórija se kerüljön hátrányosabb helyzetbe, csökkent a Kórházi szakácsok atlag bérezése, változatlanul, alacsonyabb bérezést kapnak a nagyobb felelősségű apparátusbeli irányitok, mint az irányítottak, nem érvényesül eléggé az a z elv, hogy a körzeti orvosi munka rangsoron kivül előkelőbb posiciot kell, hogy kapjon, nem történt meg a részállások ós a helyettesítések fóldijazásának megszüntetése orvosi.vonalon, nem biztosítja a rendelet még a körzeti orvosok járvány idején kifejtett felmérhető túlmunkájának díjazását, a nem egészségügyi képesítésű szak- és segédmunkások fizetése meg nem rendeződött kellőképen. Ezeknek a hibáknak már most komoly következményei vannak, mivel különösen az 5.és 6.munka-körü csoportban több helyen önkényes kilépések is előfordultak a bérrendezés elő ti időszakhoz képest nagyobb szómban, mivel többen, akik ezekben a kategóriákban is magasabb, az iparban elérhető keresetet jobban megközelítő berezésro számítottak, másutt magasabb fizetéssel tudván elhelyezkedni, akár önkényesen is otthagyják kórházi munkahelyüket* Ezeknek a hibáknak a kijavítására a bizottság a következőkben állapítja meg a rendelet hiányosságait és kiküszöbölésükre a következő javaslatokat teszi: Qet.p.3 i JBuakakarJüu 1./ Mivel a rendeletek szerzett jogokat általában visszemenő hatállyal nem érintenek, kívánatos.hogy a szakképesítés nélküli alorvosok mb.alorvosként 1955.végéig tovább müködheiienek és, hogy általában alorvos ak. kor is megmaradhasson az osztályon, ha azon adjunctus is van. 2./ A rendelet egyik főcélja volt, nogy a kórház poliklinikai rendszee érdekében megszüntesse a kórházi másodorvosok ós a rendelőintézeti orvo* . . t* vi :
