1954. április 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
í t * Kollektív szerződést. 1953-ban 17 vállalatnál kötöttek, 1954-ban pedig 41 vállalatnál, a szerződéskütést nagyon megnehezíti, hogy a minisztérium csak az I. negyedév közepén közli a termelési, beruházási, felújítási keretszámokat a tanáccsal, melyeket igy lebontva, az év elején kidolgozásra kerülő szerződésekbe a vállalatok reálisan beépíteni nem tudnak. Értékesítés. A hqlyi árualap kialakítását egy éve szabályozta a vonatkozó Bel- ker.Min, utasítás. Ennek, ellenére még a helyi árualap fogalma sem tisztázódott a mai napig. A minisztérium olyan magasan szabja meg általában a központi árualap ró szóró előállítandó cikk ok mennyiségét, hogy az meghaladja a jelenlegi kapacitást ós eleve lehetetlenné teszi a tervenfelüli, a helyi árualapra történő termelést. A hiánycikkek hiányjellegének megszüntetésére irányuló törekvés terén a kereskedelmi szervekkel a kapcsolat* javulóban van. Ilyen kezdeményező lépéseik: a hiánycikkek kielégítési lehetőségeinek feltárására kerületenként alakított brigádok és a helyi ipari és kereskedelmi vállalatok közötti "patronál ás" bevezetése. Megállapítottuk ellenben, hogy e területen a kerületi ipari osztályok működése loi- dühetesebb, mint az ipari osztályé, A készáru raktározását megnehezíti a vállalatoknál általában szűk raktárterület, minek következtében a kösz, ill. félkészáru gyakran szabadon tárol, kitéve a romlás veszélyének és az állami vagyon biztonsága megsértésének. A rakt©árterület elégtelenségét fokozza az anyagkészletek ós a minőségileg hibás termékek felhalmozódása, /Pl. Fémtömegcikk gyártó vállalat kaje-kanna, XX.kor.Kóaitt párna készlete, stb./ Pénzgazdálkodás.. Megnehezíti a helyi ipari vállalatok működését, hogy a forgóalapok általában irreálisak. A forgóalaprendezcs során a minisztérium által diktált normanapokat kellett figyelembe venni és nem volt lehetőség azok át dől go zás .ira. Ennek következtében a f orgóal©npm egál- lap it ás teljesen formális. A tervekben a tárca által előirt magas nyereséghányad a forgóalapot tovább szűkíti. Mindez ©akadályozza a vállalatokat abban is, hogy a forgóeszközcsökkentési mozgalom teáén eredményes munkát tudjanak kifejteni. A legtöbb pénzügyi fegyelemsértés az alapítási és átszervezési költségekkel kapcsolatos, mivel a vállalatok nagy része .csak a munkála- * tok megkezdése után igényli a szükséges költségeket. \ ’ ----- - -- --- — - ■ - - - - - - - - -- - — - ■ • ---- ? -