1954. március 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

52

‘

rá*

TO mészetesen azzal, ami egyes lakás"gvi osztályokon megnyilvánul, - és

magánál a városi tanácsnál is. Magam is lúg régóta eszem pályám k nyerst, magamat is sértegettek már, de hangomat nem emelten fel, hanem mindi : csendesen használtam. Nem beszélek arról, hogy milyen n - hézségeklc-'l küzd egy VB-tag amikor fog dóórát tart. Hanem arról akarok b °zúloi, hogy a lakásosztály dolgozóit ugv keli megnevelni, hogy a h: Ivz t t megértve ne emeljék fel hangjukat és n gorombáskodjanak•

Nehéz munkájuk mell tt is igyekezzenek oda hatni, hogy leszereljék azt a hangot. a.nv ly a másik oldalról jelentkezik idegesen.

A határozati javaslatokat szeretném még árinteni. Egvet- ért “k Varga elvtárssal a határozati javaslatok 3. vontja xxdx tekin- - t*téb*n. - de az l.oont tekintetéb ?n is. Inkább arra gondolnék, hogy

nem volna-™ h“ly :s. ha. azzal foglalkoznék az osztály, hogy felmérje elsősorban a j 1'ni hí lakásviszonyokat. Adatokat kért Fongrá.cz elv- társ és Rybkáné elvtársnő hirtelenében n ?m tudott válaszolni. Az osztályon valószínűleg megvannak az adatok, de az ilyen fontos adatokró

kn.i n künk is, az osztályának is tisztában kell lenni;, mert csak

tói

az adatok ismeretíb n lehet kialakítani azt, hogy a második ötéves

t*rvb n és a továbbiakban hogyan és mint knl csinálni, figyelembe *

*

véve a dolgozók igénveit. a közlekedést, a városrendezést, mindent.

A további kérdés, amellvel foglalkozni szeretnék, u lakásügyi igazgatás .egyszerűbbé, bürokrácián ntesebbé tétele. Etekintetben Y. von mag effv-két hiba. A zárolások szama, - nagvon helyesen - csökkent,

de nem ért 'k egyet azzal, hogy vannak eset k, amikor egyfokú jogorvoslatnak sincs helye. Elismerem az uj lakásokra nézve a kijelölési jogot, gondolkozni kell azonban azon, ami az alkotmányból és 'italában a jogszabályokból követk zik, hogy egyfokú jogorvoslatnak feltétlenül helye van.

I

; fe - - -