1953. december 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

57

\ -5 2- }

L ifi i

ra s műszaki eszközök rendelkezésre álljanak, - igényelték-e azokaút a

| gépeket és technikai berendezéseket, amelyek nélkülözhetetlenek ezeknek a

feladatoknak a teljesítéséhez, rendelkezésre áll-e a megfelelő szervezett| ség az osztálynak és a trösztöknek a gyártás átállításához, kötnek-e,vagy

kötöttek-e szerződéseket a kereskedelemmel és az iparral a kapacitást 11j Y letőén? Tehát rendkívül nagy a feladat. Az átállítás következtében kétsze| rés az a felelősség, amely jövő évi termelésünk előkészítése tekintetében

fennáll.

j Arra hivom fel az osztály és a trösztök figyelmét, hogy

közösen tárgyalják meg a technikai és a műszaki előkészítés minden ú rész- letét, és azokról a nehézségekről, amelyek az átállítást akadályozzák, a Végrehajtóbizottságnak tegyenek szignált jelentést, nogy a VB segíteni tudjon.

I te

j A Tervhivatalban folyó, 1954. évi tárgyalásoknál már kibcnI takoztak olyar^ követelések, amelyeket nem találtunk hegyeseknek. így az

önköltség sorok kialakításánál, amelyeket a Tervhivatal meg akart adni vállalataink száméra, és amelyek még csökkentették volna azokat a felté- I teleket, amelyek 1953-ban fennállottak. A termelés fokozását helyesnek

j és szükségesnek tartom, mert óriási tartalékok vannak a helyi iparunkban,

és óriási lehetőségek vannak, ezeket azonban nem lehet végrehajtani úgy,

N hogy emelni kell a termelési százalékot, de viszont csökkentik a beruhó\

I zásokat, és ebből kell kivonni azokat a lehetőségeket, amelyek a vállala| tok felújítását biztosíthatnák. Ezt. nem lehet megtenni, hanem ^ejleszteI ni kell a beruházásokat, a felújításokat és a terveket megfelelően elő

kell készíteni. Dunai elvtársnak igaza van, hogy évek során át elkövet- I tünk olyan hibákat, hogy egyes vélllalatokat javítottunk, beruházásokat

eszközöltünk, - azután elmentünk más helyre. Gondot kell forditani tehát | arra, hogy perspektívában nézzük a dolgokat és ne teljesítsünk olyan beI v ruhózásokat, amelyak egy-két esztendő múlva feleslegesekké válnak.

Olyan nagy hibák, amelynek nemzetgazdaságunkra kihatása lett volna, csak egy-két esetben_követtünk el, mert hiszen azak a beruháh * i

t . . ■ ■ —