1953. november 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

295

1 !

4 - 113 - i

de folytatni kellene a kísérletezést, s erre is hívjuk fel a minisztertanács figyelmét. Weia mérnök kísérletével is foglalkoztunk* nőnk ás ő újítását is valahol elfektetik* Ez sem vált be?

D é k á n y : Bevált, csak a Minisztérium nem gondoskodik róla.

Szabó t Ott fekszik 34 m hosszú cső, ami ki va* próbálva, s csarnok is van amelyet fel lehetne használni a gyártásra.

A Weiss él és hal ezért a csőért, de nem kap elég segitséget.

Pongrácz Kálmán elnök: Támasszuk meg. Mert nyilvánvaló, hogy öntött vas csöveket gyártani sokkal nehezebb, vasban elég szegény ország vagyunk. Vessük fel tehát mi ezt a kérdést*

I •

Van itt 18 millió forint évi gázveszteség. Hogy ez évek során ilye* összegre rúg, azt nem nehéz kiszámítani. Persze ne j vitatkozzunk arról, hogy ez a hálózat rosszaságának következménye. Bizonyos százalék vesz teség mindig fennáll, azt abszolúte kiküszöbölni nem lehet, rossz a hálózat, a hálózatban is vannak hibák, de azt hiszem, mégis C3ak főként a gázmérő órák hiánya o- kozza az ilyen többletfogyasztást, mert ahol nem mérik a gázt, . s van oda haza családtag, ott korlátlanul fogyasztják, s annyit égetnek el belőle, amennyit cssk tudnak, azt hi zem, hogy még azonfelül ie, mint amennyi szükséges volna, A gázmérő óra gyártásra tehát erősem rá kellene menni* Az ÁÉK is vizsgálta ezt a kérdést.

Kiss Árpád elvtárs átirt nekem, hogy a gázmérő óra gyártást adjuk vissza a, Kohó gépipari miniszteriunnak, mert ha átadjuk akkor lesz szociális beruházásokra pénz, akkor lesz anyagra pénz, akkor lesz szakmunkás. Ez ugyenaz a mese, mint amikor a gázgyárat át kellett adni. Akkor is a Bánya- és energiaügyi Minisztériumnak az volt a legfőbb argementuma, hogyha az ő kezelésükbe kerül, akkor lesz beruházás* Tehát nem a lakosság szükséglete a döntő.

_________ ' J3ST____________________

r "

i

.■.■„t&m * *** -■■■mp

t

_____ *-S-------