1953. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
34
4 - 23 - Í mivel és hogvan kell foglalkozni. Miért konsoirálunk a sajtó előtt olyan dolgai? tekintetében, amelyeket az utcán lehet látni* Ugyanakkor a hatóságok irányában is van valami csoda-várás. Azt mondotta pl, Lindner elvtárs, hogy nem lehet nyilatkozni addig, amig a bíróság nem dönt. A bíróságot teh t valami csodaváró szervnek ál it.iák be. Szeretném ezt a gondolkodást helyes mederbe segíteni, még pedig nemcsak a bíróságra, hanem a rendőrségre és az ügyészségre vonatkozólag is. Van egy olyan elgondolás, hogy átadtuk a rendőrségnek és kész, tovább nem érdekel bennünket. -uénvegében azt szolgálná ez a gondokodás, hogy a törvényesség betartásának monopóliumát áthárítjuk a rendőrségre, az ügy'szsé -re, a bíróságra, ami pedig h. iytelen, % mert mindenkinek szükséges fo .lalkoznia azzal, hogy a saját munka- területén mutatkozó hibát felelősséggel, a dolgozó nép szolgálatában tárja fel és utánna ellenőrizze, hogy a hatóságok nem tehetet- lenkednok-e, megvan-e hozzáértésük, amely egy ilyen szakintézetnek bizonyosan megvan, de az már erősen kétes, hogy a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságnak Is megvan-e, - ezért szabályozta a törve: a szakértők rendszerét. Szükséges tehát, hogy a szakintézetek munkája harcos logven. Látni lehessen ebből a munkából a dolgozó nerc érdekeinek - mondhatni - türelmetlen szenvedély ességgel való szolgálatát. Ezt itt nera tudtam megállapítani. A követke ző kérdés-csoport: az élelmiszer tisztá- talansá”ok, a szabálytalanságok, a kihágási feljelentések. Nőm akad gazdája, aki r'mutatna arra, hogy a 16-os törvényerejű rendelet megszüntette a kiha ;ási bíráskodásnak egy részét, de no? teremtett©* mog a bíróságoknál a kihágási eljárások rendszerét, nem szabály őzt » és most s nki sem foglalkozik vele. A rendőrség már ne”: fog\ * í tt 1 - - " ' —■ ft MNIHBW » «w, *»» .*90 * - - - - — - — -
