1953. október 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
42
i £ azok wfcyanilyenek, a fel járatuk szűk, egy embernél több nem tud.egyszerre a lépcsőn felmenni, és ha kissé testesebb az illető, akkor mindkét oldalával súrolja a feljárót. Nem tudom hirtelenében megmondani, hogy szélesebb feljáró-tipust láttam volna külföldön. Vannak ettől eltérő tipusu kocsik, amelyeken középen is van ajtő, amely általában valamivel szélesebb, de két ember számára ott sincs felszállás! lehetőség. Most a moszkvai kocsikat veszem alapul, ezt a példát tartom szem előtt, - amely példát a bevezetéstől kezdve magam is láttam és magam is utas# voltam ezeknek a kocsiknak éppen a bevezetés idejében. Az első ötéves terv idején jött az a nagy szükség, amelynek következtében Moszkvában ezt alrendet bevezették, és nemcsak mint utas, hanem mint közlekedési ember láttam, hogy hogyan megy a dolog. A végén mégis, megfelelő ágitálás, persvadeálás, az ügy megfelelő ismertetése után az emberek rászoktak az uj rendre. Kellett egy-két hónap, - móg rendőri segédlet is - hogy úgy menjen, mint a karikacsapás. A végón már maga a közönség teremtett rendet, - nem állt meg a feljárónál, hanem előre lendült, egészen az ajtóig. A jegyvásárlást is megszervezték az utasok, - tudni kell, hogy Moszkvában szigorú ellenőrzés van - úgy, hogy hátra adogatták a pénzt a kalauznak, és vigyáztak arra, hogy a menetdijnak megfelelő jegyet megkapják. A podgyászókkal kapcsolatban is kialakult ez a rendszer, hogy az emberek a fejük felett adogatták előre a podgyászt annak, aki ki akart szállni. Az utasok segítettek, hogy ez a rend érvényesül- hessen, A budapesti közönség is tud fegyelmezett lenni, ha erre be van állítva. Egyébként nagyon rapazódikus és fegyelmezetlen, amikor s.:em- be kerül előre nem megfelelően elkészített, tervszerűtlen helyzettel, de ha meg van szervezve, bámulatos fegyelmezettséget tud tnnuoitani. Bizom benne, nogy ez a kérdé3 is megoldódik. Ha a Végrehajtóbiíottság megengedi: megformulázom a határozati javaslatot. Abszolút biztos, hogy amig az áram-kérdést nem tudjuk rendezni és amig nem tudjuk teljesen kiküszöbölni, ogy csúcsidőben áraiazavarok legyenek: addig ennek^B kérdésnek sem propagálása, sem kon- _______________________________________________L,2- _______ útt-*ÍiM0 * • <#* «■ ■ v asMjfc ► - - - . . .
