1953. szeptember 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
Véleményem szerint szükség van ugyan a beruházási keret biztosítására, de az nem minden. Egyes kerületek igen jó megoldásokat találtak beruházási keret nélkül is: társadalmi munkával, a szülői munkaközösségek mozgósításával és az AB-kkal együtt igen nagy eredményeket tudtak elérni. Ezt azonban természetesen szerveznie kell valakinek és a szervező általában az oktatási osztály volt. Ahol központi kérdésnek tartotta az oktatási osztály a nyári munkák és a táborok előkészítését, ott elfogadható körülmények között voltak a tanulók, ha nem is lehet azt mondani, hogy most már semmi tennivaló nincsen. Az osztály sokkal jobban értékelje a kerületi oktatási osztályok mun kaját, a jelentésben is és/ az osztályvezetőknek tartandó értekezleteken is, ott- mondja megkonkréten, hogy melyik kerület dolgozott jól és az adja át munkamódszerét a többinek. A „egjellemzőbb pl. a XX.kerület példája. Egy strandfürdőn volt a tábor, ami nev°lési szempontból is helytelen volt. A felnőttekkel voltak összekeveredve a gyerekek, amellett hatalmas összeget kiadott a. VB, mert mindennap megfizette ö'gyerekek belépti diját. A városi tanács oktatási osztálya is csak az utolsó időben /-ti figyelt fel erre a hiányosságba, amikor-mi hivtuk fel a figyelmét olyan kérdésekre, amelyeket már induláskor el lehetett volna intézni. Az üres, fedett helyet nem engedték át a gyermekeknek, noha a strand forgalma hétköznapon egészen minimális volt. Ha esett az cső, akkor áztak a gyerekek, a fedett nagy öltözőhelyiség pedig ott állt üresen. A területi oktatási osztály csak a helyi szervekkel tárgyalt, de nem fordult a fürdő igazgatóságához, e kérdés elintézése végett. Volt egy súlyosabb eset is. A í?M engedélyezte a nyáron, hogy az 5.20 forint- étkezési normát 6.40 forintra emeljék. Ez azonban a XX.kerületben nem történt meg, mert az utasítás valahol elhe- 27 - | •J ' Y I • ______________