1953. szeptember 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
4 -ii- ry I CX— Kérdezem: miért hanyagolják el ezt az igen fontos és elengedhetetlen szempontot a tervgazdálkodásnál. Ugyanezen az oldalon alul a szakmunkás-hiányról beszél a jelentés. Miért nem beszél az ipari tanulék képzéséről, amikor ma erre a legnagyobb lehetőségek vannak? A trösztök megalakulása éta már bizonyos idő eltelt, amely alatt az ipari tanulók képzése komoly eredményekre vezethetett volna. A műszaki normák elkészítésével kapcsolatosan a jelentés felveti a vállalatok szervezetlenségét. Viszont néhány sorral lejjebb már azt állapítja meg, hogy a vállalatok műszaki vezetői keveset foglal- koznak ezzel a kérdéssel, és a Tröszt műszaki dolgozói sem teszik eléggé magukévá az ügy megoldását. A helyes bérezés kialakítása érdekében, a belső munkanélküliség feltárásával kapcsolatosan elengedhetetlen, hogy ott, ahol tömeg-gyártás folyik, műszaki normákat vegyenek figyelembe. Erre a határozat utal is. A jelentés említést tesz a beruházásokkal kapcsolatban elért eredményekről. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy milyen nagy beruházások maradtak el a Tröszt irányitása alá tartozó vállalatoknál? Ugyancsak a beruházásokkal kapcsolatban emliti meg a je- ^ lentés, hogy a beruházási előadók szakképzetlenek. Ezzel kapcsolatban kérdezem: vájjon csak a beruházási előadók feladata-e, hogy a beruházások tervezését és megvalósítását szorgalmazzák? Igaz, hogy az újításokkal kapcsolatban eredményt értek el, - de kérdezem, hogy például a legnagyobb jelentőségűnek tartott ujitás, a lemezcsempéból gyártott kályhák gyártása hogyan volt be? Eredményes volt-e ez? Ami magát az anyagot illeti, az eddigi tervjelentések során a Tröszttől és a vállalatoktól is azt a jelentést kaptuk, hogy a tárcák nem gondoskodnak megfelelő mennyiségű anyagról. A jelentésből viszont kitűnik, hogy normán felüli készletek vannak. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy ezek inkurrens anyagok-e, vagy pedig nehezen . — ...
