1953. augusztus 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
27
í ! j • - j budapesti városi tanács vPbrehaJtóbizottsága. fo % _____________IV# Ipari osztály,_____.___________^ 1 í . '1 * % caÉ JH E,JJ É‘É S a VB* IV* Ipari osztály és a KISZÖV-ök, valamint a kerületi Ipari osztályok és KSZ^k kapós óla táré lo A szövetkezeti mozgalom a Szovjetunió példája nyomán az önkéntesség éa a meggyőzés elvének szem előtt tartásával 1947-ben indult mag ma- gyarországon* Irányító szervo operativ jogkörrel kizárólag az QKISZ ^/Országos Kisipari Szövetség/ volt. Ennek ellenére a loghathatósabb támogatást Budapcston a Tanáősoktól kapták a szövetkezetek, az irányítást a valóságban a Budapesti Városi Tanáos VB. IV. Ipari osztálya, illetve annak kisipari és szövetkezeti csoportja gyakorolta, a csoport szorgalmazta és hagyta jóvá az egyes szövőtkozctok alapítását* A Magyar Dolgozók J&rtjánok II. Kongresszusa felfodto a Bzövctkozoti mozgalom hiányosságait ós megjclölto a fojlőaés útját* A II? Párt- kongrosszus irányelvei alapján alakult meg Budaposton a 4 szakmai KISZÖV* /: 1./ Vas-,Pa- és xipi tőipari, 2./ Textilipari, 3./ Bőripa- ^ ri, 4*/ Vegyesipari KISZÖV.:/ Ezok a szakmailag oooportositott szövetkezetek operativ irányitó"szerveivé váltak, hasonló feladatot töltöttek be, mint a vállalatok viszonylatában a Trösztök, a II.Párt- kongresszus időjén tehát a KlbZÖV-ök alakulásakor 182 szövetkezet volt Budapesten, mintegy 10-12 ezer taggal. Azóta a szövetkezeti mozgalom nagymértékben fejlődött* Jolenlog 325 szövetkezet működik, mintegy 44 ozer taggal. A szövetkező ti mozgalom rohamos fojlődését nőm kövotto az irányitő f szervek megerősödése, az QKISZ létszáma ezalatt az idő alatt alig bővült. A Minisztortandos az QKISZ-t, megalakításakor országos feladatok ellátásával bizta meg. Feladatává tette az egész ország szövetkezeti mozgalmának irányítását. Ezt a célkitűzést az QKISZ meg nem tudja maradéktalanul valósítani.- Y-j I / to MT
