1953. május 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
39
«- 1 6 - | •I • szüntetni, akkor ezeknek nagyobb részét is be tudnánk állítani a: aktiv műnkéba. Dévényiné elvtársnő a nők táppénzes helyzetével kapcsolatban tett fel kérdést. Bizonyára sz összefüggésben van, különösen Budapesten, azzal, hogy itt fokozottabb mértékben kerültek be a nők olyan ipari üzemekbe, amelyek még nem voltak a nők szempontjából megfelelő munkavédelmi és balesetelhárítási felszerelésekkel ellátva, - és ezek a körülmények emelik a nők táppénz-helyzetét. De emeli az a körülmény is, hogy a nőknek nem egyszer ki kell marádniok a munkából, - nem egészségügyi vonatkozások miatt, hanem például azért, h gy a bölcsődéből a gyermekét to ki kell vennie. Nem utolsó sorban k'-'zrejátszik az a kör"lm'ny is, - amit a valósá' nem fed teljesen - hogy sokszor szerepelnek ideggyógyászati vonatkozású megbetegedések. Orvosaink legtöbbször a neuraszténiát Írják oda a táppénzbe helyezés okául. Itt bizonyos liberalizmus van, amit meg kell vizsgálni. Ez olya megjelölés, amit nagyon sok emberre rá lehet lógni, és nehezen ellenőrizhető. Mi ilyen értelemben fel is vetettük ezt a kérdést. Koós elvtársnak arra ak kérdésére, hogy mi az a 9 napos táppénzbehelyezési jog, Somogyi elvtársat kér m meg, hogy ő adja meg a választ, mert ő közelebbről ismeri ezeket a problémákat. Röviden csak annyit, hogy eddig a körzeti orvo3 3 napra helyezhetett valakit táppénzbe. Ha valaki csak a ne yedik napon gyógyulhatott neg,, akkor elküldték a felülvizsgálati apparátushoz, - igy tehát kiesett a munkából. Az, hogy a körzeti orvosnak biztosítjuk azt a jovot, hogy 9 napra táppénzbe tehet valakit, azt jilenti, hogy ezzel a betegeknek az ide-oda küldözgetését csökkentjük. Ugyancsak Koés elvtárs kérdezte, hogy hány üres körzeti orvosi állás van még. Jelenleg 54 van, - országos viszonylatban pedig 300. a kormány a fővárostól kér segítséget ezeknek a hiányoknak a felszámolására. 35 \ _____________
