1953. április 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
4 1 Az Ipari-, közlekedési- és szolgáltató vállalatok termelési tervüket a IV© n.é.-ben 107.6$-rar éve3 viszonylatban pedig 105c0$~ra teljesítették. A forgalmiadéval növelt termelési érték az előző évhoz viszonyitva 1©4 milliárd Ft-&1 emelkedett. A magyobb teljesítmény egyrészt a vállalatok számában bekövetkezett emelkedés, másrészt a termelékenység növekedésének eredménye. Egyes szakmák azonban tervüket nem tudták teljesíteni., mert az túlfeszített /volto Legjelentősebb a lemaradás a Helyi Ipar Minisztériuma fő- felügyelete alá tartozó közlekedési- javitóipari szakmában, ahol a megfelelő telephely hiáaiya, továbbá a műszaki szervezetlenség akadályozta a terv teljesítését. A szakmához tartozó Motor- és Gépjavitó Vállalat 1 millió Ft-os építkezési keretet kapott,, A szükséges munkálatok folyó évi május hóban megindulnak, mellyel a telephely kérdése rendezést nyer*® Ezenfelül a műszaki szervezés vonalún egyéb intézkedések is tör- téntek, melynek eredményeként a vállalat IV. n.é.-es tervét nár 95.4$- ra teljesítette. A terv globális túlteljesítését elősegítette, hogy a jelentkező nagyobb szükséglet az érintett vállalatokat kapacitásuk maximális kihasználására késztette® Az építőiparban a Szovjetunió munkamódszereinek átvétele folytán a téli időszakban io folytak az építkezések. A termelési költségek úgy negyedéves, mint éves viszonylatban csökkentek, mely a kisebbmérvü anyagielhasználásból, a bóralapgazdáikodás fokozottabb ellenőrzéséből, a teljesítmény felfutásából., egyes vállalatoknál a terv lazaságából következett. A IV. n.é. tervezésével szemben az anyagfelhasználásnál és a különféle költségeknél túllépés mutatkoz:’"'", mely nagyobbrészt a feszitett keretszámok következménye, másrészt az elszámolt nornánbelüli, illetve normánfelüli raktárhiányokból ered# Az 1951. decemberi árrendezés következménye volt, hogy a vállalatok az Ii és II. negyedévben várható anyagköltségeiket csak hozzávetőlegesen tudták megtervezni. Ez volt az oka annak, hogy az I. n.é.-ben mintegy 24 millió, a II. n.é.-ben pedig 16 millió Ft látszólagos megtakarttáa mutatkozott, mely éves viszonylatban is döntő módon befolyásolta a vállalatok által kimutatott többletnyereség alakulását. A mérlegbeszámolók összesített au-tui alapján - figyelembevéve a nyereségtöbbleteket és a vesztvjségC3ökkenés»iket - végeredményben éves vonatkozásban 102.6 millió Ft. többletnyereség mutatkozik. Euoől az év első 3/4áében a Pénzügyminisztériummal 81 milliót számoltunk el úgy, hogy 11.5 milliót befizettünk a Pénzügyminisztériumnak, 69»5 milliót pedig tanácsi érdekeltség cimen használtunk fel. - ...... . ... - »
